Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

156 nazásával a 20. §. értelmében minősülő magánokirathamisitás vétségében bűnösnek mondatik ki, s ezért a Btk. 402. §-a alapján 14 napi fogházra itéli. Szilágyi Mitru vádlott fogházbüntetése 3 havi tartamra emeltetik fel. 50. Btk. 172.4}.—Nemzetiség elleni gyűlöletre izgatás vádja.— Ha vádlott, habár az állam hivatalos nyelvén jól beszél, a végtárgyaláson mégis a román nyelvet használta s a feleleteknek magyar nyelven előadását megtagadta, a törvény által adott jogával élvén, ezen törvényes jogának igénybevétele és gyakorlata ő ellenében birói megjegyzés, nevezetesen pedig az eljárt bíróság Ítéletének indokaiban való külön felemlités tárgyát nem képezheti. (1890. márczius 19-én 7304. sz. a.) A szatmárnémeti kir. törvényszék: dr. Lukács László vádlottat a Btk. 172. §-ába ütköző izgatás vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Az ügyiratokhoz 158. sz. a. román szövegű eredeti és hiteles magyar fordításban is csatolt jegyzőkönyv szerint 1887. június 9-én Giródtótfaluban, egy magát úgynevezett választó értekezlet tartatott, melyen vádlott dr. Lukács László és társa Berinde Elek, mint előzőleg a választó kerületnek, a nagyszebeni román értekezletre állítólagos küldöttei, az ottani tanácskozás eredményéről beszámolandók voltak s a bekövetkező képviselőválasztásra vonatkozva a választókerület román ajkú lakossága magatartásának az ott történt megállapodáshoz képest kívántak irányt szabni. Ezen értekezleten a hit alatt kihallgatott Pap Zsigmondnak II. alatti, id. Lipták Józsefnek IV. alatti, Róth Mátyásnak VI. a., Petrás Irimiének VII., Duma Lászlónak XIV., id. Lipták Józsefnek 150., Herskovicsnek XXI. sz. a., valamint a szembesítés alkalmával is bemondott, ezenkívül néh. Thma Jánosnak III. a. jó részben egyező tanúvallomásaik szerint dr. Lukács László vádlott heves beszédet tartott, melyben következő kifejezésekkel élt.