Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

i48 hogy a kereseti összeget alperes saját maga vette fel, a főesküvel alperest megkínálván, ez a föesküt elfogadás helyett felperes intézetnek, Antaller Károly könyvvivöje személyére visszakínálta; miután pedig felperes a könyvvivője személyére visszakínált föesküt elfogadta, igy az az 1868: LIV- tcz. 232. és 235. §. alapján felperesnek odaitélendö és a marasztalás annak le, vagy le nem tételétől volt függővé teendő annál inkább, mert alperes korábbi ügyvéde Gyula meghatalmazása alapján a föesküt felperes részére jogosan kínálhatta vissza. (1889. évi szeptember 24-én 7677. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Az elsőbiróságnak Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja. Indokok : Minthogy alperes a kereset alapjául vett kötelezvényen levő aláírásainak valódiságát határozottan megtagadta, annak valódiságát a prts. 171. §. értelmében az okiratra hivatkozó felperes tartozott volna bizonyítani ; tekintve azonban, hogy felperes a kötvényen levő alperesi névaláírás valódiságát nem bizonyította, sőt ellenkezőleg a kötvényt előttemezett és a per folyama alatt kihallgatott tanuk Kuerits István, valamint Dirnán Péter teljesen bizonyítják azt, hogy a kötvényt nem alperes irta alá, a mennyiben azt Kuerits István vallomása szerint Varga Mátyás látta el saját névaláírásával, ennélfogva alperest a kötvény alapján nem lehetett a fizetésre kötelezni. Antaller Károly tanúnak vallomása szerint a kötelezvény értékét, a kereseti összeget alperes vette ugyan kezéhez felperes takarékpénztártól, e körülmény azonban még teljes bizonyítása esetében sem szolgálhatna alapul alperes marasztalására, mert alperes részéről a kötelezettség vállalása nem bizonyittatván, a férje által kiállított kötelezvény értékének kézhez vétele magában véve nem állapítja meg a kifizetés iránti kötelezettségét; mindezekhez képest, mert alperes kötelezettsége nem bizonyittatott, kellett felperest, nem a döntő körülményre vonatkozó főeskü mellőzésével, keresetével feltétlenül elutasítani. (1890 jun. 3-án 52992. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok : Felperes keresetének jogalapjául az 1717/87. számú tárgyalási jegyzőkönyvhöz eredetben B. alatt mellékelt alperes