Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

136 Minthogy vádlott a reá bizott idegen vagyon jogtalan eltulajdonítása által elkövetett ezen bűncselekményeit, mint pénzfelvétel, pénzkezelés vagy elszámolással hivatalosan meg nem bizott és szolgálati eskü kivétele hiányában hivatalos jelleg nélküli magán ember követte el, a különböző időben, más-más egyének kárára eltulajdonított összegekre való tekintettel, ellenében a hivatkozott szakaszok szerint minősülő kilencz rendbeli sikkasztás vétsége nyervén igazolást, abban vétkesnek volt kimondandó. A vizsgálat és a végtárgyalások folyamán igazoltatott még vádlott ellenében, hogy Pap Mihály Pákozd község pénztárnoka, a községi jegyző felhívása folytán, a községi pénztárból 3 frtot a Rendőri Közlöny előfizetésére a közjegyző irodájában az asztalra letett, mely összeget a községi jegyző az asztalon hagyva, hazulról eltávozott, a nélkül hogy annak elküldésével vádlottat megbízta volna, midőn pedig a községi jegyző hazaérkezett, a jelzett 3 frt nem volt az asztalon, hanem azt az időközben Fehérvárra elutazott vádlott eltulajdonította, mely tényében a Btk. 333. §-ába ütköző lopás ismérve foglaltatván, tekintettel arra, hogy vádlott a község szolgálatában állván, a lopást a község pénztára kárára követte el, ténye a Btk. 336. §. 7. pontja szerint minősülő lopás bűntettének volt minősítendő. Végül miután igazoltatott a végtárgyalás folyamán azon körülmény, hogy vádlott semmiféle adófőkönyvek vezetésére jogosítva nem volt, mégis a Micheller Béla által lefizetett, de vádlott által saját czéljaira fordított adótartozást lefizetettként tüntette ki a főkönyvben, illetve ezen lefizetést igazoló tételszámot két izben is bevezette az adónaplóba, mi által adószedésre jogosított községi közegre feltétlenül kár háramolhatott volna, vádlott a fent jelzett bűncselekményeken kívül még a Btk. 391., 392. §. szerint minősülő közokiraihamisitás bűntettében is bűnösnek volt kimondandó. A büntetés kimérésénei enyhítő körülményül vétetett figyelembe vádlott büntetlen előélete, őszinte beismerése és az okozott kár csekély értéke, mig ellenben súlyosító körülményül tudatott be, hogy vádlott a benne helyezett bizalommal visszaélve, üzletszerüleg folytatta a sikkasztásokat és hogy hasonló sikkasztásokért már vizsgálat alatt állott, ezek tekintetbe vételével szabatott ki ellenében a szabadságvesztésbüntetés.