Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

i3i tekintve, hogy azon tényleges helyzet, a mely Laposa István szolgát a Simon Ambrus tulajdonát képezett tinó, mint ingó dolog felett való hatásra képesítette, még nem állapította meg a nevezett szolga részére a tinó birlalatát, a mennyiben a birlalat nem csupán a tinóra való physikai behatás lehetőségétől, hanem a behatás mindenkori ismétlésére irányzott akarattól is feltételezve lévén, ezen értelemben még nem vesztette el a tinó birla latát Simon Ambrus, ki annak Laposa István kezére, örizetére, gondozására bizása által utóbbit azon helyzetbe hozta ugyan, hogy a tinóra physikailag hathasson, de saját részére fentartotta az akaratot a physikai behatásnak mindenkori gyakorlatára és Simon Ambrus helyzete a tinónak Laposa István kezére bizása után is olyan volt, hogy az akaratilag fentartott behatást tettleg is gyakorolhatta vagy ismételhette; tekintve, hogy Laposa István, habár kezén volt a tinó, nem volt jogosítva a tinó elvétele iránti beleegyezésre s igy tényleges beleegyezése a tinó elvételére bűnös vagyis semmis volt; tekintve, hogy ezen tényállás mellett Horváth Sándor és Csanádi Kovács József, a kik Laposa István beleegyezése jogtalanságának tudatában vették el, Simon Ambrus beleegyezése nélkül elsajátítás czéljából a tinót, melyre nézve a fentebbiek szerint Simon Ambrus birtoka, birlalata nem szűnt meg, az alsóbb fokú bíróságok által helyesen mondattak ki bűnösöknek, a Btk. 333. §. alá eső lopásnak és pedig, minthogy az az akol kerítésének betörésével vitetett véghez, a 336. §-ának 3. pontja szerint minősülő bűntettében ; tekintve továbbá, hogy ezen lopás 1886 szept. 20-án s igy Horváth Sándor vádlottnak az 1888-ik évben, Csanádi Kovács József vádlottnak pedig az 1887-ik s másodízben lopás miatt történt megbüntetését megelőzőleg követtetett el; tekintve, hogy a vád tárgyát képező lopás elbírálásánál Horváth József vádlottnak ama későbbi megbüntetése súlyosító körülmény gyanánt be nem számitható; Csanádi Kovács József vádlottnál pedig a későbbi kétizbeni megbüntetés a Btk. 338. §. szerint minősítő körülmény gyanánt nem vehető ; a mi ifj. Rostási István vádlottat illeti: tekintve, hogy a Btk. 370. §-ában meghatározott orgazdaság, 9*