Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

95 tekinthető. Alperesnek a perelhetőség ellen emelt kifogásai mellőzendők voltak, mert az az állítása, hogy ö nem zálogintézet-tulajdonos, csak gyűjtő, mivel az elzálogosító csak vele szerződik, a zálogtárgyak visszaadására nézve fennálló szavatosságán mit sem változtat, továbbá, mert a kir. zálogházakra, annak gyűjtői és közvetítőire vonatkozólag kibocsátott miniszteri rendelet a kérdéses intézet belszervezetét tárgyazza, ahhoz a nagy közönségnek köze nincsen, de még ha volna is, akkor is azért, hogy a gyűjtő az őt állásánál fogva első sorban kötelező szabályt megszegte s ez által a vele szerződő félnek kárt okozott, csak a gyűjtő az, kit a szerződő fél felelősségre vonhat. Akár csúszott be tehát az a) jelű bárczába tévedés, akár nem, az közönyös, de való azt hogy alperes a zálogtárgyat sem a zálogbárczában jelölt idő lejártával felperesnek visszaadni nem képes, sem nem bizonyította, hogy a beismert tévedése folytán a zálogtárgy elárverezésének előre látott bekövetkeztét s ezzel alperes esetleges károsodását elhárítani igyekezett volna. A mulasztás, akár tévedésből, akár más okból merült is az fel, mindenesetre alperest terheli, s ő feltétlenül felelős a vele közvetlenül szerződő felperesnek a zálogtárgyak értékéért. Minthogy pedig ugyancsak alperes mulasztása folytán a kérdéses tárgyak eladatván, többé elő nem állíthatók s így természetben fel nem becsülhetők, minthogy az alperest terhelő culpánál fogva ő felperesnek teljes kártérítéssel tartozik s nem lehetetlen, hogy a kérdéses tárgyak felperesnek a 79 frtot megérték, s végül mivel más mód az értékbizonyitásra nem kínálkozik, a perértékét a felperesnek megítélt becslőesküvel kellett meghatározni s igy a per kimenetelét is a becslőeskü le- vagy le nem tételétől feltételezni. Végül mivel alperes azon az alapon, hogy felperes tőle 8 frtot a kérdéses zálogtárgyra már kapott, viszonkeresetet nem támasztott, sem beszámitási kérelmet ebben a részben elő nem terjesztett, azért a becslőeskü által meghatározandó összeg levonás nélkül volt megítélendő. (1889. deczember 13-án 28547. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: az első bíróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével feltétlenül elutasítja, a perköltséget azonban kölcsönösen megszünteti. Indokok : Tekintve, hogy az A. a. elismervény tartalma nyíl-