Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

telekkvi állapotban bizva, jóhiszemüleg szerezte volna meg a kereseti követelést, mely esetben ezen oknál fogva a kereseti követelés kifizetését nem is követelhetné. Felperes azonban tagadásba vette, hogy a jelzett körülményről tudomással birt volna s alperesek felperes tagadásával szemben nem bizonyították be az ellenkezőt s mivel felperest az emiitett döntő ténykörülményre a főesküvel megkínálták s felperes a főesküt elfogadta, egyéb bizonyíték hiányában a főesküt felperesnek odaítélni és a per kimenetelét ezen főeskü le-vagy le nem tételétől függővé tenni kellett. Kamatok azonban csakis a kereset beadása napjától voltak megítélhetők, mert a kamatok a zálogjoggal a keresetben említett ingatlanokra bekebelezve nincsenek. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélp tábla az e.-b. ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja és a perköltséget kölcsönösen megszünteti. Indokok: A bírói hatáskör miatt emelt panasz az 1881 : LIX. t. cz. 6. §-ának esete fenn nem forogván, alappal ugyan nem bir, az e.-b. ítéletének megváltoztatásával azonban felperes keresetével elutasítandó volt, mert az iratok állása szerint ő nem a végrehajtásilag szorgalmazott, hanem egy más jelzáloggal biztosított követelés tulajdonjogát szerezte meg birói árverésen, több jogot tehát nem szerzett, mint a mennyivel az eredeti hitelező az árverés idején a telekkvi tulajdonos ellen birt. Erre nézve pedig felperes nem is tagadta, hogy a jelzáloggal biztosított követelés, annak a végrehajtó javára történt lefoglalása előtt, kifizetés által megszűnt. Az a védekezése, hogy ellene mint árverési vevő ellen, a követelés megszűnésének kifogása az osztr. polg. törvkönyv 469. §-ánál fogva nem érvényesíthető, azért nem vétethetett figyelembe, mert ezzel a kifogással joghatálylyal csak a jóhiszemű vevő élhet, minthogy azonban az árverési jegyzőkönyvből és a végrehajtási iratoknál végrehajtást szenvedők részéről előterjesztett kérelmekből a követelés megszűnését láthatta, ö ilyen vevőnek nem tekinthető. A m. kir. Curia: Mindkét a.-bírósági ítélet megváltoztatik, alperesek kötelesek egyetemleg és feltétlenül felperesnek 59 frt