Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIX. kötet (Budapest, 1892)

7* dása telte lehetővé, hogy külön-külön büntettek, illetőleg vétségek helyett egy általános bünösségi képlet állíttatott elő és mondatott ki bűntettnek, illetőleg egy folytatólagos bűntett eszmei halmazatának, a mi már magában véve is jogilag képzelhetetlen ellenmondást tartalmaz. Csakis ezen felfogás mellett volt lehetséges az állítólagos csalásokat, illetőleg váltóhamisításokat, esetleg sikkasztásokat képező számos büntettek anyagi halmazatának külön-külön konkrét tevékenységben külső kifejezésre jutó ismérvei helyett egy hosszú elbeszélésnek állítólagos kriminalistikai egységbe összefoglalása oly módon, hogy az elbeszélés kriminalistikai jelentősége felismerhetetlenné, az Ítélet legnagyobb részében a törvény alkalmazhatását illetőleg felülvizsgálhatlanná vált. Ezen felfogással ellentétben tehát jövőben mindazon cselekmények, melyek a vád tárgyát képező csalás és magánokirathamisítás, illetőleg sikkasztás tényálladékát megállapító elemek gyanánt tekintetnek, tárgy, elkövetési idő és mód, a közreműködő valamennyi személy és mindegyiknek külön tevékenysége szerint a kérdéses cselekmény, valamint a bűnösség megitélhetésére kriminalistikai szempon tból lényeges valamennyi körülményei szerint kiderítendő, megjelölendő és minden más cselekmény- és cselekvőtől elkülönítetten individualizálva meghatározandó. Igen természetes, hogy e rendszer következtében a Btk. i. §-ának félre nem ismerhető meghagyásához képest mindenik csalás külön csalásnak, mindenik hamisítás külön-külön ennek és egyáltalán mindenik büntetendő cselekmény a Btk-ben meghatározott ismérvei szerint külön-külön azon bűntettnek mi nősítendő, a melynek valódi és bebizonyított ismérvei szerint megfelel. Igen természetes, hogv a mint az ítélet rendelkező részében mindenik büntetendő cselekményre vonatkozólag, a melyben valamelyik vádlott bűnösnek Ítéltetik, ugy szintén mindenikre vonatkozólag, a mely alól felmentetik, külön rendelkezésnek kell tartalmaztatnia, ugy egyszersmind mindenik megállapításnak, illetőleg mindenik mellőzésnek is az indokokban külön-külön okadatoltatnia kell. Ennek előkészítése végett pótvizsgálat leend foganatosítandó, melynek tárgyát különösen a következők képezendik : i. A jelen bűnvádi ügyben a leglényegesb tárgyat a panasz-