Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

daczára a szerződés megszüntetése iránti keresetnek hely adható nem volt, mert a kérelemnek az A. alatti szerződés 5. pontjára alapított része jogtalan ; ugyanis a B. alatti szemle által konstatált gazdasági állapotok nem olyanok, hogy általuk a haszonhén terület hasznaihatósága vagy termőképessége megtámadva vagy aliaga rongálásnak kitéve lett volna, mert habár beismert tény, hogy alperesek kisebb földterületet az A. ala ti szerződés 5. a) pontja ellenére albérbe adtak, de alperesek állítása szerint ez azon czélzatból történt, hogy az albérletbe adott földet kerti mivelés alá előkészítsék, alperesek pedig abban, hogy a kerti mivelésre szánt földet ezen művelési ágra miként készitsék elő, korlátozhatók nem voltak és most alperesek az által, hogy a legelőre idegen marhákat fogadtak fel, a föld talaját csak javították, felpereseknek pedig ebből káruk nem származhatott ; mert végre az, hogy alperesek a kaszálókat feleseknek adták, a kir. ítélő táblának erre nézve felhozott indokaiból nem képez szerződésszegést. Az a körülmény sem képez a szerződés megszüntetésére alapot, hogy a szemle alkalmával az A. a. szerződés 10. pontjához képest tartani kötelezett 24 igavonó marha helyett csak 14 darab találtatott, mert a szántóföldek 2/3 része, vagyis az az arány, mely a szerződésnek megfelel, már felszántva és bevetve volt, szakértők többsége szerint pedig az a marhaállomány, mely a birtokon találtatott, az okszerű gazdaság vitelére elegendő volt, mert végre a trágyázás kérdését illetőleg, tekintettel arra, hogy haszonbérlök a bérlemény területén még csak $l/2 hónapig; gazdálkodtak, szakértők szerint is mulasztást el sem követhettek. Általában azon az alapon, mintha haszonbérlő alperesek az A, alatti szerződés 5. pontjában az okszerű gazdálkodásra nézve szorosan körülirt feltételnek nem tettek volna eleget, a szerződés meg nem szüntethető, mert felperesek az által, hogy alpereseket 3«/2 hónapi gazdálkodás után 1889 július 25-én, tehát épen az aratás idejében és a haszonbérlés legkezdetén a bérletből kimozdították, maguk tették lehetetlenné, hogy alperesek a szerződési feltételeket, ugy a gazdálkodás, mini az adófizetés, valamint a naszonbér fizetésére nézve teljesíthették volna. h szerződés megszüntetésére okul a kir. Curia azt a körülményt sem fogadja el, hogy alperesek az A. alatti 2. cj pontja