Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

6i valamint a tárgyalások során alperesek beismerték, hogy 83 fertály földet albérbe adtak és pedig nem kerti mivelésre, s hogy a csetecse és pogyisve dűlőben levő kaszálót legelőnek kiadták a m.-szigeti mészárosok részére albérletbe, hogy a dopegyal dülő egy részét szintén legelőül albérbe adták, ugy több rendbeli réteket is. Erre vonatkozólag a B. a. 4. lapján a szakértők kijelentik, hogy az albérbe adott részek mivelése nem felel meg a kertészeti gazdaság kellékeinek, a mi a szerződésben kiköttetett. A tanuk vallomása ugyanazt megerősíti. Továbbá nem tartották meg alperesek a szerződés 5. D) pontja azon kikötését, mely szerint kötelesek folyton oly marhaállományt tartani, mely nemcsak az okszerű gazdálkodásra elegendő, de a melynek trágyatermelésével évenként legalább 40 holdat jól meg lehet trágyázni. Ugyanis a B. a. 4. lapján a szakértők kijelentik, hogy a meglevő marhaállomány legfeljebb 30 hold trágyázására elegendő. Továbbá a szerződés 10. pontjában kiköttetett, hogy legalább 24 igavonó állat mindenkor legyen a birtokon. Ezen kikötést nem teljesítették alperesek, mert a szemle alkalmával a birtokon csak 14 ló találtatott s egyéb igavonó állat nem volt. Alperesek azon védekezése, hogy az albérbe adás, illetve kukoricza termelés a birtoknak csak előnyére s nem kárára volt, úgyszintén a legelök és kaszálók albérbe adása a trágyázást mozdította elő, továbbá, hogy a birtokon tartott juhok trágyája az ebbeli szükségletet fedezte, végül, hogy a birtok átvételétől fogva a helyszíni szemle megtartásáig nagyobb marhaállomány beszerzésére kellő idejük sem volt, figyelembe nem vehető a szerződés világos kikötéseivel szemben, miért is a fenti itélet volt hozandó, stb. (1890 június 7-én, 14594. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, felpereseket keresetükkel elutasítja s a perköltséget kölcsönösen megszünteti. Indokok : Haszonbéri szerződések elbírálásának alapját mindig az a czél kell hogy képezze, mely a szerződési megállapodások indító oka volt; szerződésszegés tehát csak akkor állapitható megr ha a mulasztás oly lényeges és oly mérvű, mely a szerződési intézkedések alapjául vett czél elérését komolyan veszélyezteti. Ez okból az A. alatti szerződésnek csak kellő magyarázata adja meg az alapot annak megbirálására, megszegték-e ezt alperesek