Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)
53 sethez csatolt váltót alá nem irta, felperes válaszában beismerte, de azt adta elő, hogy alperes nevének elfogadói minőségben a váltóra leendő vezetésével és ekkép váltói kötelezettségnek nevében leendő elvállalásával apósát Führer Seliget, ki egyszersmind a váltónak kibocsátója, bízta meg, eme körülmények igazolására tanukat hivott fel és alperest a vitatott meghatalmazás tényére saját, alperes nevének a váltóra Führer Selig által történt aláírása tényére pedig nevezett Führer Selig személyében leteendő föesküvel kínálta meg. A kihallgatott tanuk közül Kohn Mózes vallomása azon okból, mivel az ellenkérdő pontok elsejére azt sem tudja határozottsággal, hogy ama váltó, melyre a meghatalmazás adása vonatkozott, felperesnek .vagy esetleg Goldmann Ábrahámnak van-e jogszerű birtokában, mivel továbbá a hetedik kérdésre azt akarja bizonyítani, hogy alperes arra hatalmazta fel többször nevezett Führer Seliget, hogy minden váltóját, mely a bártfai takarékpénztárnál elhelyezve levő váltóinak rendezése czéljából lesz kiállítandó, meghatalmazotti minőségben írja alá, az az előadás azonban felperes által vitatott ténykörülménynyel merőben ellentétes, Hercz Géza másik tanú pedig igazol ugyan alperes és a kibocsátó Führer Selig között fenforgó meghatalmazási jogviszonyt, de az ellenkérdések harmadikára adott feleletéből ama körülmény derül ki, hogy azt, ha vajon a meghatalmazás a per alapját képező váltóra vonatkozott-e, nem tudja. A tanuk tett eme vallomása tehát perrendszerü bizonyítékul el nem fogadható. Alperes további kifogása abban áll, hogy váltón a fizetési hely önkényüleg pótoltatott, hogy az összeg más kézzel és téntával íratott be ; eme a váltó egyszerű megtekintése után kétségtelen körülményekből azonban a kir. itélő tábla jelenleg következményt le nem von akkor, a midőn alperes valamely megállapodást ellenvetéskép fel sem hozott, midőn továbbá felperes is beismeri, hogy az elfogadói névaláírást a kereseti váltóra nem alperes irta. Alperes a megtagadott és hamisnak állított aláírásnak valódiságára a felperes részéről oda kinált esküt oly értelemben, hogy az aláírásra apósát fel nem hatalmazta, elfogadta, de másfelöl Führer Selig aláírásának valódiságát is tagadásba vette ; figyelem-