Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

4* sem állapítják meg a vádbeli cselekményt, mert az üzleti alkal­mazottak hitelezőknek nem tekinthetők s ezek fizetését a tömeg­gondnok ugy is egészben kiadni tartozott volna, mivel az üzleti alkalmazottak fizetése a csődtörvény szerint aránylagos felosztás alá nem esik s így ha vádlott ezek részére a fizetésükbe való beszámítás mellett fizetést teljesített, ez által hitelezőinek kárt nem okozott ; ellenben vádlott a Btk. 416. §. 3. pontjában meg­határozott vétkes bukás vétségében vétkesnek volt kimondandó ; mert vádlott maga beismerte azt, hogy Lőwi Mórnak az üzletből lett kiválása után az üzletet vádlott folytatta s igy üzlete egy évnél tovább állott fen és mert beismerte azt is, hogy mérleget és leltárt nem készített, holott az 1875 : XXXVIII. tcz. 26. §-a szerint erre kötelezve volt s mert a fenti beismerések a Btkv 416. §-a 3. pontjába ütköző vétkes bukás tényálladékát megálla­pítják s igy vádlott az Ítélet rendelkező része szerint büntetendő volt. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül vétetett vádlott büntetlen előélete. (1889 április 1. 839. sz. a.) A kir. ítélő tábla a kir. tvszék ítéletét ugy a bűnösségre, mint a minősités és büntetésre nézve részben megváltoztatja s a vádlottat bűnösnek mondja ki a Btkv 414. §. 3. pontjába ütközően a csalárd bukás bűntettében s ezért a Btk 415. §. értelmében a Btk 91. §-ának felhívásával elitéli 2 évi fegyházra s 3 évi tartamú hivatalvesztésre s polg. jogai gyakorlatának felfüggesztésére. Ezzel a változtatással, egyebekben a felebbezett ítéletet helybenhagyja. Indokok: A vádlott beismerte, hogy 1886. évi hitelezői számos azonban kisebb tartozásokért indított perrel támadták meg. Beismerte, hogy 1886 ápril hava óta nyílt tételekben havon­ként maradtak fedezetlen tartozásai, hogy ezek 1886 ápril havá­ban 900 frtra, később már 1600 frtra rúgtak, hogy 1886. évi szeptember 15-én meghosszabbított váltótartozásban 600 frtot, más váltókra 2000 frtot, 1886 szeptember 30-án pedig 1200 frtot kellett volna kifizetni; ily körülmények között történt az, hogy 1886. évi szeptember 13-án maga ellen csődöt kért. E körülmények, vala­mint a szakértőknek az a megállapítása, hogy a vádlott 1886. évi április óta folyton vesztességgel vitte üzletét, azt bizonyítják, hogy vádlott már hónapokkal előbb mint sem a csőd elrendeltetett, tudomással birt arról, hogy fizetésképtelen s így már hónapokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom