Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

Indokok: Felperesnek a póthit volt megítélendő, mert aron körülményre nézve, hogy alperesnek a kikötött mustrának letyeaen megfelelő, vagyis mustra szerinti szappan-gyökér árukat küldött, az ezen mustra szerinti adásvételt közvetítő , s az áruk becsomagolásánál is jelen levő , hit alatt kihallgatott Radisz József tanúnak teljesen hitelt érdemlő vallomása által nem telje?, de póthit által kiegészítendő bizonyítékot állított elő. Alperes azon, a tanú kihalk-atása alkalmával elkésetten előterjesztett kérelmének, hogy felperes által részére küldött szappangyökér áruk szakértői szemle utján megvizsgáltassanak a végből, hogy azok a mustra szerinti adás-vételnek meg nem feleltek és hogy romlottak, hely adható nem volt, mert hogy a küldött áruk f mustrának megfeleltek, a kihallgatott tanúnak vallomása által félpróbaerejüleg bizonyítva van. de főleg azért, mert most, az áruknak elküldése után 5 hónap múlva tartani meg a szakértői szemlét, czélhoz nem vezetne ; különben is alperesnek jogában sőt érdekében állt volna a kereskedelmi törvény 34.7. §. értelmében a küldött árukat az átvétel alkalmával azonnal szakértői szemle utján megvizsgáltatni, s azoknak hiányait vagy a mustrának meg nem felelő minőségüket szakértői szemle utján megállapítani, stb. (1888. évi november 6. 10682. szám alatt.) A budapesti kir. ítélő tábla: az elsőbiróság" Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével feltétlenül elutasítja, stb. Indokok : Alperesnek az a kifogása, hogy az áru Franz Wilhelm és C. czég részére lett megrendelve és kiszolgálva, vételárért pedig csak Franz Wilhelm kereskedő pereltetik, figyelembe azért nem jöhet, mert egyrészről alperes nem vette tagadásba, hogy Franz Wilhelm és C. czégnek tagja, másrészről pedig beismeri, hogy az áru hozzá megérkezett, csakhoey azt megrendelésszerűnek nem tartja. Tekintve azonban, hogy alperes a kereset ellen kifogásként azt is felhozza, hogy az árut, melynek ára a kereset tárgyát képezi, mint nem megrendelésszerüt, felperesnek rendelkezésre bocsátotta, s a rendelkezésre bocsátást felperes beismeri, mely beismerésénél kapcsolatosan tett azt az ellenvetését pedig, hogy a rendelkezésre bocsátás későn történt, mellőzni kellett, mert nem tagadta, hogy az áru alpereshez 1888. évi június hó 30-án érkezett meg, most pedig beismerte.