Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

17 szabad elhatározási képességének teljes hiányát állapítja meg. A vizsgálat eddigi eredménve ugyanis vádlottnak a vádbeli cselekményt megelőző állapotából és magatartásából egyetlen adatot, egyetlen tényt sem derített ki, mely az alkoholismus chronicus rendszerinti jelenségeit az erkölcsi és intellectuális képesség folytonos és nagymérvű hanyatlását és ezen jelenségek alapján azon felfogást támogatná: hogy vádlott anyjának megölésekor elmezavarban, az alkoholnak pusztító hatása következtében előállott felismerési képesség megzavarásában és ennek okozata gvanánt, az akaratképesség hiányában szenvedett volna. Sőt épen ellenkezőleg, habár az eljárás adatai kétségtelenné tették is azt, hogy vádlott részeges ember volt és habár a kihallgatott tanuk közül többen erősitik, hogy hirtelen fellobanó indulatos volt, mindazonáltal kitűnik a vizsgálati adatokból az is, hogy egy kiterjedett gazdaságot észszerűen és buzgón vezetett, hogy foglalatosságában éveken keresztül mindig a kellő értelemmel, belátással járt el, hogy semmit sem tett, a mi felösmerési tehetségének zavarása, a mi az ész normális működésének és irányzásának távollétére mutatna ; sőt a végzetes czivódásnak közvetlen indoka is ugy látszik az volt, hogy vádlottnak szülői a gabonát aránytalanul olcsón adván el, vádlott szüleinek e cselekedetét az általa felösmert és észszerüleg megítélt viszonyokkal nem látta összhangzásban. De vádlottnak magát a vádbeli cselekményt alig egy óra hosszával megelőzött időbeli magatartása is — teljes öntudatos, cselekedeteinek észszerű irányzását felmutató állapotot tüntet elő. Vádlott ugyanis mérgelődött a fölött, hogy a pajta lakatját elrontották, a károsító cselekményt tehát az ő reá kedvezőtlen hatásában világosan felismerte, a mi összefüggésben a többi adatokkal annyit mutat: hogy akkor nem volt öntudatlan állapotban. Ehhez járul, hogy vádlott tagja volt a városi bizottmánynak, hogy e szerint a közügyekben való befolyásra is hivatott személy lévén : sem ebbeli, sem más eljárása köréből oly viselet, oly cselekedet, oly magatartás nem hozatott fel, melyhez az állított erkölcsi és értelmi elfajultságot fűzni, s melyből vádlottnak morális degeneráltságát, az alkoholismus által okozott beszámithatlanság e kétségtelen tünetét következtetni lehetne. De nem tartja a kir. Curia bebizonyitottnak vádlott akarati Döntvénytár, uj folyam. XXVIII. 2