Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

a föesküvel bizonyittatni kívánt tények azt, • mi a jelen perben egyedül lényeges, hogy alperesnek valamely ténye az alapítványi követelés elévülését megakasztotta volna, még csak valószínűvé sem teszik, mert azt, hogy alperes, vagy maga az örökhagyó fizette volna 1862 tői 1867-ig a kamatokat, felperes nem is állítja, .innál kevésbé bizonyítja, s igy ezek a bizonyítékok alperes perdöntő kifogásával szemben figyelembe nem vehetők. Ezek szerint tehát, mivel az a körülmény, hogy a felperes által kibocsátott évkönyvekben a kérdéses alapítvány után a kamat az elévülési időn belül fizetettnek jelentkezik, alperesnek ama kifogásával szemben, hogy a kérdéses alapítvány után 1854 óta sem ő, sem más kamatot nem fizetett, elfogadható ellenbizonyitékot nem képez, mivel az ilyképen elévültnek mutatkozó követeléssel szemben az a tény, hogy alperes az alapító után tényleg örökölt, alperes szavatosságát a kérdéses alapítvány kifizetésére meg nem állapithatja : felperest keresetével a követelés elévülése folytán elutasítani kellett, stb. (1890 márczius 12. 6458. sz.) A budapesti kir. tábla: az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatja, az alperes elévülési kifogását elveti s az elsöbiróságot a kereset érdemének elbírálására utasítja. Indokok : Az A. alatt csatolt alapító oklevél szerint borosjenöi Aczél Antal által a magyar lovaregylet javára tett 50 drb körmöczi aranyból álló alapítvány tökéje csak abban az esetben volt felmondható, ha az alapító vagy jogutódai a kamatfizetést teljesíteni elmulasztanák. Miután pedig a felperes részéről kinált föeskünek alperes általi el nem fogadása folytán, valamint a magyar lovaregylet nyilvános számadását magában foglaló gyepkönyv tartalmával beigazoltnak tekintendő, hogy az alapítványi töke utáni kamatok az alapító Aczél Antal megbízása folytán br. Aczél István által az 1867. évig fizetve lettek és igy magának a tökének követelési joga felperesre nézve a további kamatfizetés elmaradása következtében csak az 1867. évet követő időben nyilt meg. Ezen időpont óta a kereset beadásáig 32 év nem telvén, a kereseti követelés sem az alapító Aczél Antal, sem alperes mint az előbbinek örököse irányában elévültnek nem tekintheti', miért is az elsőbírósági Ítéletet a fenti módon megváltoztatni s miután a kir. jbiróság felperes keresetét csupán az elévülés indokából utasította