Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

HS settségét, nemleges eldöntése pedig a kereset elutasítását vonja maga után. A mi az első kérdést illeti, a szakértők véleménye szerint ugyan a lágyéksérv keletkezési ideje meg nem állapitható, de mivel a sérv még most is igen kisfokú, nagy valószínűséggel kimondható, hogy a szerződés keltét megelőző időben 1883 július 23-ika előtt nem forgott fen, ámbár az sem állapitható meg, hogy ez a baj 1887 decz. 7-én zsákok emelése következtében keletkezett; azonban sem a felperes által felhozott adatok, sem a sérv minősége nem szólnak ellene. Tekintve már most, hogy a szakértők véleményével valószínűvé tétetik, miszerint felperesnél a lágyéksérv az A1!, alatti biztosítási szerződés kelte utáni időben, tehát annak fenállása alatt keletkezett és a sérv minősége nem tanúskodik az ellen, hogy a felperes állítása szerint 1887 decz. 7-én a zsákok emelése következtében keletkezett; tekintve továbbá, hogy felperes 3. sz. a. ajánlatában foglalkozási körét, nevezetesen a termény-, liszt- és zsákbizományozási minőségét nyíltan jelezte s így általános értelemben vett közönséges felfogás szerint következtethető, hogy mint zsákbizományos zsákokat emel, illetve zsákok emelése üzlete, foglalkozása köréhez tartozik ; tekintve végül, miszerint felperes annak igazolására, hogy jelenbeni lágyéksérvét 1887 decz. 7-én üres zsákok emelése következtében szenvedte, mint ezen tényről csak egyedüli közvetlen tudomással biró fél, egyéb bizonyíték hiánya esetében az egyoldalú föesküt kívánta saját részére megítéltetni : ennélfogva, mivel a perben fenforgó jelzett körülmények egybevetéséből az eskü által bizonyítani szándékolt ténynek valószínűsége okszerűen következtethető : felperes részére az ítéletben szövegezett főesküt a törvénykezési rendtartás 235. §-a alapján odaítélni s az ítélet rendelkezését — az érdemben — attól feltételezni kellett. Az eskü megítélése ellen alperes által felhozott azon ellenvetés, hogy ezen eskü nem ténykörülményre, hanem következtetésre vonatkoznék, nem jöhetett figyelembe, mert az, hogy felperes 1887 decz. 7-én zsákok emelése következtében szenvedett-e lágyéksérvet ? felperes közvetlen érzéki tapasztalatán és nem Döntvénytár, uj folyam. XXVIII. 10