Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

I24 bűnösnek mondani, tekintettel azonban vádlott büntetlen előéletére, it-tas állapotára, az okozott kár csekélységére, e túlnyomó rnyhitö körülmények figyelembe vétele mellett a f<:nthivatkozott szakaszban megszabott legkisebb büntetés is tulszigoru lévén, a Btk. qz. §-ának alkalmazása mellett büntetését a megszabott minimális mértékben alól kiróni kellett, stb. (1890. évi június hó 12-én 2602. sz.) A budapesti kir. itélö tábla : A kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyja azzal a módosítással, hogy a Bacsó Istvánon okozott sérülések gyógyulása nem két hónapon tul tartott, hanem a meg nem czáfolt szakértői vélemény szerint 10—12 nap alatt bekövetkezhetett, stb. (1890 aug. 18-án.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbbfoku bíróság ítélete megváltoztattatik, vádlott Tremboczki János nem a rablás bűntettében, hanem a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségének és a 301. § ába ütköző súlyos testi sértés bűntettének anyagi halmazatában mondatik ki bűnösnek s ezért összbüntetéskép zl/2 évi börtönre ítéltetik, stb. Indokok : A vádlottnak és a sértettnek vallomásaiból meg nem állapitható, hogy vádlott a sértett csizmáját erőszak alkalmazásával vette volna el, hanem a jelzett vallomások egybevetéséből csak annyi derül ki, hogy vádlott a panaszost botütések által arra kényszeritette, hogy ez maga a falhoz támaszkodva «eltürje» csizmájának lehúzását és elvitelét, mely tényállás nem a rablásnak, hanem a Btk. 350. §-ában meghatározott zsarolás vétségének ismérveit juttatja kifejezésre. Bizonyítva van továbbá a vizsgálat adatai által az is, hogy azok a bántalmazások, a melyekkel vádlott a panaszost illette, sulvosabb mérvűek voltak, semhogy azok csupán a zsarolás kivitelének eszközéül lennének tekinthetők, úgyszintén bizonyítva van, hogy vádlott a panaszost még a csizmának elvétele s ekként a zsarolás befejezése után is ütlegekkel bántalmazta, a minthogy mindezt a vádlott is beismerte vizsgálati vallomásában foglalt ama kijelentésével, «hogy a dolog ugy történt a mint a panaszos kimondjam Eme súlyos testi sértések tehát a zsarolás cselekményével nem olvadnak egygyé, hanem azzal, a Btk. qb. § ához képest, anyagi bűnhalmazatban vannak.