Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVIII. kötet (Budapest, 1891)

115 tálára utasítani annál is inkább, mert azon körülmény, hogy felperesnek a telekkönyvre alapitott keresete ellenében alperes bányakutatási engedélylyel védi magát, nem elegendő arra, hogy ez ügy a bányabiróság hatáskörébe utasittassék. 39Ha gyám által előterjesztett számadások felett hozott elsőfokú gyámhatósági határozat jogerőre nem emelkedett és az érdekelt gyámoltak nagykorúakká váltak, a számadások megvizsgálása és tételeik megállapítása birói útra tartozik és a nagykorúvá vált gyámolt kifogásait kereset alakjában tartozik előterjeszteni. Ha e helyett egyszerű kötelmi keresetet indit, az az ügy megoldására nem vezethet és ezért a kereset elutasítandó. (1890 deczember i8-án 5085. sz. a.) A fehértemplomi kir. törvényszék: dr. Seemayer Károly ügyvéd által képviselt Kóry Katalin felperesnek, Spatariu Vladimir ügyvéd által képviselt Kopy János alperes ellen 74.7 frt 78 kr. s jár. iránti perében felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: A perhez csatolt hagyatéki iratokból kitetszik ugyan, hogy alperes mint felperesnek volt gyámja Temesmegye árvaszéke, mint gyámhatóság részéről 1494 frt 55 kr. és jár. erejéig elmarasztalva lett, de ugyanezen iratok azt is bizonyítják, hogy Temesmegye árvaszékének ezen marasztaló határozata alperes mint számadásra kötelezett gyám által törvényes határidőn belül felebbezéssel megtámadva lett és hogy ezen felebbezés a kereset beadásáig érdemleges elintézést sem nyert, hanem felperesnek időközben elért nagykorúsága folytán, az árvaszék a hagyatéki ügyben további eljárását megszüntette és a nagykorú örökösöket a gyám elleni igényeikkel a birói útra utasította. Minthogy az árvaszéknek jogerőre nem emelkedett marasztaló határozata birói marasztalás tárgyául nem szolgálhat, felperest jelen keresetével elutasítani kellett, mert alperes elleni igényeit, mivel gyámi számadása törvényszerűen átvizsgálva és a netáni hiány törvényszerűen megállapítva még nem lett, felhívási per utján tartozott volna érvényesíteni, stb. (1889 aug. 5. 5085. sz.). 8*