Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

2<) engedélyezte-e vagy sem ? Alperes állításának bizonyítására a a. okiratot csatolta, ennek valódiságát azonban felperes tagad­ván, alperes a kérdéses okirat valódiságának bizonyítása czéljából E. L.-t tanuként kérte kihallgattatni, egyszersmind felperest E. L. személyében leteendöleg esküvel kínálta meg, melyet az alperes­nek visszakínált. E. L.-nak tanukép kihallgatása, miután a bizo­nyítandó körülményekre saját tényében forog és miután ez ügy­ben mint felperesi megbízott járt el, elrendelhető nem volt. Ily körülmények között a kérdéses okirat valódiságának bizo­nyítása czéljából a prdts 172. §. c) pontja alapján az esküt alpe­resnek oda ítélni és tekintve, hogy eskületétel esetében a 4V. a. okirat valódisága, ezzel pedig a kérdéses fizetési idő engedélye­zése bizonyítva lesz, a per kimenetelét ezen eskü le- vagy le nem tételétől kellett függővé tenni. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatá­sával az első bíróság ítéletét kellett helybenhagyni; mert a kereskedelmi utazó e minőségben a keresk. törvény 45. §. szerint az általa kötött adásvevés után járó vételár tekin­tetében van jogosítva a fizetésre halasztást engedélyezni, alperes azonban a tárgyalás rendén nem is állította, annál kevésbé bizo­nyította, hogy a vételi ügyletet, melynek vételárát felperes köve­teli, felperes utazója E. L.-al kötötte alperes ; mert a keresk. utazó a törvénynek fenébb idézett szakaszá­ban foglalt azon további jogosítványánál fogva, mely szerint főnökének künlevő követeléseit is beszedheti, nincs jogosítva arra, hogy főnökének nem az általa kötött ügyletekből künlevő követelései tekintetében a fizetésre halasztást engedélyezhessen, minthogy a beszedésre való jogosultság iránti megbizás ennek szoros értelménél és a dolog természeténél fogva is a fizetési halasztás engedélyezésére való jogosultságot magában nem fog­lalja s e részben alperes a 2 7. a. értesitvény szerint a pénzfelvé­telre szóló megbízásból sem meríthet a maga védelmére több jogot, mint a mennyit a törvénynek fenti intézkedései a keresk. utazó jogkörére megállapítanak: ennélfogva E. L. felperesi keresk. utazónak joga nem lévén az A. a. könyvkivonat szerint 1888 június hó 12-én felperes által már szállított áruk vételárának fizetési határidejére nézve 1888.

Next

/
Oldalképek
Tartalom