Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

12 ezen tanú szerint is az ut közös volt, hogy onnét a r.-almási utig vezető ut a Z.-féle birtokhoz tartozott-e, azt a tanú nem tudja. K. Pál felperesi tanú szerint a mesgye ugy áll, mint állt, de az ut hiányzik, e tanú szerint az utat V. Gábor ur szántotta fel a külső dombig, a többi része már akkor fel volt szántva, e tanú szerint ezen uton Z. birtok bérlői mentek rajta szekerekkel, de szabados jószágot nem hajtottak rajta; ezt vallja H. Ferencz tanú is, Z. József tanú is vallja, hogy az alapi úttól a D. majorig vezető ut közös volt, azon mindkét birtokos járt a D. majortól; a r.-almási utig vezető ut a Z. birtokhoz tartozott. F. Imre tanú azt vallja, hogy nem tudja, hogy ezen utak kinek tulajdonát ké­pezték és hogy melyik birtokhoz tartoztak, de midőn 186+. évben a Z.-féle birtokot bérben birta, ezen utakat ö közösen használta a D.-féle birtok bérlőjével; azonban alperes által felhitt s mind­két peres birtokon cselédekként szolgált tanuk vallomásaival iga­zolva lett azon körülmény, hogy felperes és alperes birtokát vá­lasztó mesgye ugy áll, mint állott régen és csakis K. Pál, G. Ferencz, S. János és H. Károly tanuk tesznek annyiban eltérő vallomást, hogy régente a mesgyének alperesi birtok felöli oldalán az úgynevezett r.-almási utig dülő ut volt, mely jelenben nem létezik, ezen ut azonban a mesgyéhez tartozó résznek nem tekinthető, mert a mesgyét barázdák és kompok képezik, már pedig a régivel egyező és jelenben is meglevő mesgyén a bíró­ság és tanuk által észlelt kompok hogy azonosak a mesgyén régen meglevő kompokkal, ezt tanuk igazolták, ugy igazol­ták azt is a tanuk, hogy a kompok mindig csakis a kérdéses uton alul a Z.-féle felperesi birtok felső részén elhúzódó mesgyén voltak; igaz ugyan, hogy K. János tanú vallotta azt, mintha az útnak felső szélén is lettek volna kompok, de ezen tanú vallo­mását határozottan megczáfolják volt cselédei M. János és P. József, kik az ut felső részén kompokról mit sem tudnak; továbbá azon körülmény, hogy a kérdéses ut a D.-féle alperesi birtokhoz tartozott és mint ilyent ezen birtok csőszei használták, igazolva lett U. György, B. Mihály, U. János és H. János tanuk vallo­másaival, mert ott tanuk szerint a Z.-féle birtok csőszeinek kaszálniok szabad nem volt; ezekkel szemben felperes mivel sem volt képes azon kereseti állítását beigazolni, hogy az alapi úttól

Next

/
Oldalképek
Tartalom