Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

rint Magda István vádlott 1888 szeptember 29-én, midőn a szabadkai Sugár-uton levő Kispér Imre-féle korcsmában borozott, panaszost, alig hogy belépett, elébe állva egész indulatosan felszólította: fizesse meg azon 25 krt, a melylyel neje fuvardíjban adósa maradt; s miután a panaszos a kért összeg fizetését megtagadta, mondván, ha neje tartozik, menjen lakására, hol majd kifizetik: vádlott előbb egy széket ragadott fel, melylyel ütésre készült és midőn a korcsmárosné a széket kezében megfogta, kijelentvén, hogy verekedni nem szabad, inge ujját felgyűrve parancsolóba állott, arczulütéssel, majd földhöz veréssel fenyegette és kijelentette, nem megy ki abból a korcsmából, mig a 25 krt ki nem fizeti, ugy hogy panaszos látván helyzetének komolyságát, hogy bántalmaztatását megelőzze, kénytelen volt az ily módon követelt összeget vádlottnak kifizetni. Minthogy pedig a fent leirt tényállás szerint vádlott magatartása az adott körülmények között teljesen alkalmas volt arra, hogy panaszosban a használt erőszak és fenyegetés miatt komoly aggodalmat keltsen és miután kétségtelen az is, hogy panaszos csak ezen jogtalan kényszer hatása alatt fizette ki a tőle követelt összeget, tekintve, hogy a vizsgálat és végtárgyalás során sem az, hogy vádlottnak jogos követelése állott volna fen panaszos neje ellen, sem pedig, hogy a szóban forgó eset alkalmával beszámító ittas és akarati elhatározásában korlátolt állapotban lett volna ; sőt minden arra látszik mutatni, hogy vádlott a panaszolt cselekményt negédességből követte el : ennélfogva vádlott cselekedetében a Btk. 350. §-ába ütköző és minősülő zsarolás vétségének minden eleme felismerhető lévén, őt ebben bűnösnek kimondani s figyelemmel feddhetlen előéletére, a tett elkövetése alkalmával fenforgott ittas állapotára és a kár csekélységére, mint enyhitö körülményekre, az ítélet rendelkező részében meghatározott büntetéssel sújtani kellett. (1889 szept. 21. 11286. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kifejtett erőszak és fenyegetés nagyobb mérvére való tekintettel vádlott fogházbüntetését három hónapra felemeli, és ezzel a változtatással egyebekben az első bírósági ítéletet indokainál fogva helybenhagyja. (i8gojan. 9.44.270. sz.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a Btk. 350. §. szerint a zsarolás vétségét az követi el, a ki azon czélból, hogy magának