Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

290 dékolt telekkönyvi törléssel, illetőleg a közokiratba, vagyis a telekkönyvbe oly valótlan ténynek bejegyzésével, mely bejegyzés az illetékes bíróság által csupán azon hamis magánokirat alapján rendeltetett el; tekintve, hogy azon esetben, melyben a két büntetendő cse­lekmény ismérveit teljesen kimerítő cselekvőségből akként alakul az egység, hogy az eszközlö cselekmény a czélzott cselekmény­nyel nem csupán a tettes akarata szerint, hanem tárgyilag is el­választhatlanul összefügg : az egységet alkotó két cselekmény sem anyagi, sem eszmei halmazatot nem alapit meg, hanem mindkettő együttvéve egy megoszthatlan egységes büntettet képez : vádlott azon cselekvősége, hogy hamis törlési engedélyt készített és ezzel a szöllöjére bekebelezve volt tehernek telekkönyvi kitörlését esz­közölte, nem állapítja meg a Btk. 40Z. §. és 400. §-ának a Btk. 95. §. szerint eszmei halmazatát, hanem csakis a Btk. 400. §. második bekezdésében meghatározott közokirathamisitás bűntettét. Tekintve mindazonáltal, hogy vádlott a hamis törlési enge­dély alapján kieszközölt telekkönyvi törléssel tettleg félrevezette Varga Ferenczet és ez neki a félrevezettetés következtében a szőllö vételára fejében 50 frtot valódilag ki is fizetett ; tekintve, hogy a tettleges károsítás sem a 402. §., sem pedig a 400. §-ának nem képezi ismérveit, tehát a tettleges károsítás által vádlott cselekménye a Btk.-ben meghatározott okirathamisi­tás körvonalain tulment ; tekintve, hogy a károkozás a többi ismérvek mellett a Btk. 379. §-ában meghatározott csalásnak képezi alkatelemét j tekintve, hogy az által, hogy vádlott Varga Ferenczet a tör­vényes formák szerint tényleg kieszközölt telekkönyvi törléssel félrevezette akként, hogy ez kénytelen volt elhinni, miszerint a hatóságilag elrendelt törlés a hitelezőtől nyert valódi törlés alap­ján eszközöltetett ki, a 379. §-ának többi ismérvei is megvalósu­lásra jutottak : vádlott cselekménye nem a Btk. 400. és 402. §., hanem a Btk. 400. és 379. §-ában meghatározott büntetendő cselekmények­nek képezi a Btk. 95. §. szerinti eszmei halmazatát j miért vád­lott a Btk. 400. § ának második bekezdése alá eső közokirathamisitás bűntettében és a Btk. 379. §. alá eső csalás eszmei halmazatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom