Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

28b vényszék mint váltóbiróság által 1888 június 25-én B. Póli részére IC. György ellen 31 frt töke és járulékai erejéig elrendelt s ugyan­azon kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnak 1888 július 6-án 4238. sz. a végzésével foganatosíttatni rendelt kielégítési végrehajtás megszüntettetik, stb. Indokok : Felperes a végrehajtás tárgyát képező összeg meg­fizetésére keresetében már a tanubizonyitékon felül a föeskii bizonyítékot is ajánlotta. A váltóeljárás 26. §. kifejezett intézkedése szerint pedig csak­is a váltóeljárás 3 |. I. pontjában megjelölt fizetési és biztosítási kereset vagy viszkeresettel indított váltóperekben függ a főeskünek alkalmazása a felek beleegyezésétől, miért is a jelen keresettel a végrehajtás megszüntetése iránt inditott perben a főeskü általi bizonyítás az ellenfél beleegyezésétől független. Ennélfogva tekintve, hogy a fizetés tényére nézve a tanu­bizonyitás felperesnek nem sikerült, de ezenfelül már keresetében arra vonatkozólag a főesküt is ajánlotta, alperes azonban a fő­esküre nézve a tárgyalás rendén nem nyilatkozván, az általa sem el nem fogadott, sem vissza nem kináltatott: a miből kifolyólag felperesnek ide vonatkozó állítása az 1868: LIV. tcz. 233. és 234. §-ai értelmében valónak tartandó, a végrehajtás tárgyát ké­pező összeg törlesztése következtében az elrendelt kielégítési végrehajtás az 1881. évi LX. törvényczikk 30. §. alapján meg­szűntnek nyilvánítandó, stb. (1889. évi november hó q-én 41 10. szám alatt.) A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete az abban foglalt indokoknál fogva helvbenhagyatik, stb. 102. Azon esetben, melyben a két büntetendő cselekmény ismér­veit teljesen kimeritö cselekvőségből akként alakul az egy­ség, hogy az eszközlő cselekmény a czélzott cselekmény­nyel nem csupán a tettes akarata szerint, hanem tárgyi­lag is elválaszthatlanul összefügg : az egységet alkotó két cselekmény sem anyagi, sem eszmei halmazatot nem alapit meg, hanem mindkettő együttvéve egy megoszt­hatlan egységes büntettet képez. E szerint vádlott azon cse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom