Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

2ÓI alatt foglalt intézkedéseknek a m. kir. Curia által számos esetben kijelentett olykép való értelmezését, hogy a fizetések megszüntetése vagy a csődnyitási kérvény beadása után a közadósnak vagyona az összes hitelezők kielégítésére szolgáló oly vagyont képez, melyből sem a közadós semmit el nem idegenithet, sem egyes hitelező, a teljes jóhiszeműség esetét kivéve, a többi hátrányára el nem vonhat ; továbbá, hogy végrehajtásilag nyert kielégítésnél vagy biztositásnál a végrehajtást szenvedett közadósnak jogcselekményét a végrehajtási eljárás helyettesíti, ennek figyelembe vétele mellett, a mennyiben az 1886. évi jan. hó 13-án foganatosított végrehajtáskor a fentebbiek szerint alperes a fizetéseknek tudtára adott megszüntetése után nyert közadós jogcselekménye által zálogjogot : ennélfogva ugyanezen zálogjogot az 1881 : XVII. tcz. 27. §. 2. pontja alapján a csődhitelezők irányában hatálytalannak kellett nyilvánítani. A törvény kételyt hagyó részének magyarázata mellett alperes merőben alaptalan perlekedőnek nem tekinthető, a törv. rendt. 251. §-a alapján a perköltség ezen okból szüntettetett meg. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélö tábla az e.-b. Ítéletét megváltoztatja és felperest keresetével elutasítja. Indokok: Az 1881 : XVII. t.-cz. 37. §. értelmében a megtámadási jog a csődnyitás napjától számított 6 hó alatt elévül. Minthogy pedig közadós S. J. ellen a csőd 1886. évi február hó 17. napján nyittatott meg s felperes keresetét csak 1887. évi február 7-én s ekként a fentebb idézett törvény-hely szerint az elévülési időn tul adta be, alperesnek elévülési kifogása folytán felperest keresetével elutasítani és mint pervesztest, a törv. rdts 251. §. alapján, a perköltség megfizetésére is kötelezni kellett, Nem lehetett figyelembe venni felperesnek azt az érvelését, hogy ő keresetét a törvényes idő alatt a selmeczi kir. j bíróságnál beadta, az által pedig az elévülés az 1881 : LIX. t.-cz. 5. §-a szerint megszakadt, mert az elévülést csak az illetékes bíróság előtt indított per szakítja meg és mert az 1881. évi LIX. t.-cz. 5. §-ra való hivatkozás ez esetben nem helyes, mert ennek a §-nak alkalmazását a selmeczi kir. jbiróságnál megindított perben sem az első-, sem a m.-bíróság helyénvalónak nem találta és nem al-