Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

230 is jelen per 1890. évi ápril 24-ikét megelőzőleg beterjeszthető nem lévén, az idöelöttiség azon innen a per befejezésére nézve irányadó nem lehet. Az alperes által hivatolt 193—rSqo. sz. Ítélet más szerződésbeli jogalap folyománya; ugyanis az alapszik peres felek között 1890. évi ápril 24-ik napjáig terjedő bérleti szerződésen mint külön jogügyleten, mely köttetett felek között a korábbi bérletről, jelen kereset pedig alapszik felek között kötött azon ujabb szóbeli szerződésen, mely szerint felperes állítása szerint 1890. évi ápril 24-től kezdve a kereseti lakházat és tartozékait 3 évre kibérelte, ezen kereset alapján hozott ítélet nem változtatja meg a 193 —1890. p. sz. ítéletet s azzal össze nem zavarható ; ezek szerint nyilvánvaló, hogy peres felek között két szerződés létezett, az első 1890. évi ápril hó 24-én lejárt, s a másik ekkor vette kezdetét, s felperes ez utóbbira alapította keresetét s így a 193 —1890. p. sz. itélet egy későbbi szerződésen alapuló jogviszonyra nem vonatkozhatik. Felperes a kérdéseit lakra nézve alperessel szerződött, azt már előzőleg is alperes adta bérlő birlalatába s a bérösszeget alperes vette fel mint bérbeadó, sőt a 193—90. p. sz. itélet egyedül jelen alperes felperessége mellett hozatott; ezek szerint keresetét alperes ellen, mint a kivel szerződést és jogügyletet kötött, helyesen indította csak alperessel szemben, ennek neje mellőzésével annál is inkább, mert maga alperes 4/90. p. sz. intvényben csak magát szerepelteti a kérdéseit házra nézve kiadónak 1890. évi ápr. 24-től kezdődő időre is, s igy az e tekintetben ennek kifogása, hogy neje is tulajdonos lévén, ö nem járult hozzá a szerződéshez, miután a kereset szerint is neje nem is pereltetik, figyelembe a már egyszer fent hivatolt számú intvényében jelzett saját tényével szemben, nem jöhet. Felperes ákal hivatolt és hit alatt kihallgatott M. Ferencz és J. Lajos tanuk vallomásából is kitűnik, hogy peres felek a házra nézve alkudoztak, J. Ábrahám hit alatti vallomása szerint félbizonyiték van szolgáltatva arra nézve, hogy a bérleti szerződés peres felek között szóbelileg létrejött; ezen félbizonyiték mellé felperesnek az Ítéletben szövegezett pótesküt kellett odaítélni s ezen eskü le- vagy le nem tételétől feltételezetten intézkedni. A szerződés részletei mellékes körülmény lévén, az nem