Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)
173 vitelnek helye nincsen, hanem az csakis a tárgyalás megtartása után hozott érdemleges határozat ellen használható jogorvoslattal együtt érvényesíthető; tekintve, hogy a kir. itélö tábla az által, hogy vádlottaknak és a sértett félnek a fentidézett 10576. sz. törvényszéki végzés ellen beadott felebbezéseit a helyett, hogy azokat visszautasította volna, elfogadta és a végtárgyalásra megidézett tanuk mellőzésére vonatkozólag határozatot hozott ; tekintve, hogy e szerint a kir. itélő tábla a fenálló gyakorlatba nyilván ütköző eljárást követte: a kir. itélő táblának végzése megsemmisíttetik, vádlottaknak, valamint a sértett félnek a kir. törvényszék 10576. sz. a. hozott végzése ellen benyújtott felebbezéseit visszautasítja és az eljáró kir. törvényszéket a végtárgyalás megtartására és ennek alapján érdemleges határozat hozatalára utasítja. 55Az 1881. évi LIX. tcz. 39. §. i) pontjának czélzata annak meggátolása, hogy önképviseletre nem jogositott fél törvényes képviselőjének oltalmától meg legyen fosztva. E szerint a perbeli eljárás semmiségét nem eredményezi magában véve azon körülmény, hogy az önképviseletre nem jogositott peres fél, mint önképviseletre jogositott lett perbe idézve, hanem e következmény csak akkor állhat be, ha a szabálytalan perbeidézés az önképviseletre nem jogosítottnak törvényes képviselőjét gátolta abban' hogy a képviseletére bízottat kellően védelmezhesse. Ez okból az 50. §. szerinti semmiségi keresetnek nem adható hely oly esetben, midőn a megtámadott eljárás során a helytelenül saját személyében idézett kiskorú törvényes képviselőjével (atyjával) mint pertárssal együtt állott perben és vele közös védelemben részesült. (1890 június 7-én, 162. sz. a.) A budapesti IV. kerületi kir. járásbiróság: Felperes semmiségi keresetének feltétlenül hely adatik és a jelenlegi alperes által M. Salamon és M. Ida elleni, az 1886. évi augusztus hó