Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)
168 kelt egyezség alapján tulajdonjogilag bekebeleztetvén, azonnal a P. János hitelezőinek megelőzése végett az 1883 jul. 25-én kelt A. a. okirat állíttatott ki, és a kereseti tökére nézve a zálogjog felperesek javára kebeleztetett. Mindezeknél fogva az A. a. okirat érvénytelennek nyilvánítandó, felperesek az ugyané hatálytalan okiratra alapított keresetükkel elutasitandók és a viszonkeresethez képest az ama okirat alapján bekebelezett zálogjog törlésének tűrésére kötelezendők voltak. (1888 nov. 17-én, 2979. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : Az elsőbiróság Ítéletét azzal a változtatással, hogy a Kapuvárott 1883 jul. 25-én, P. János, ennek neje M. Borbála és felperesek között kötött, s a B. Lajos kapuvári közjegyző által 316/83. ügyszám alatt felvett A. a. közjegyzői okiratba foglalt szerződést, valamint az ennek alapján a cziráki 145. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokra C. 44. alatt fő, a cziráki 73. sz. telekjegyzökönyvben felvett ingatlanokra pedig C. 51. alatt mellék-jelzálogilag 1600 forint hozománytőke erejéig M. Borbála javára s átruházás utján a cziráki 145. sz. telekjegyzőkönyvben C. 45 , 46. alatt P. Ilka és P. Borbála javára bekebelezett zálogjogot P. János csődhitelezöivel szemben hatálytalannak nyilvánítja, és felpereseket nem a zálogjog törlésének, hanem annak tűrésére kötelezi, hogy a P. János csődtömegéhez tartozó ingatlanok a csődhitelezők javára ezen zálogjogra való tekintet nélkül értékesíttessenek, helybenhagyja. Indokok: A kereset alapját képező A. a. okiratban foglalt ügyletet alperesek, mint a hitelezők kijátszására kötöttet az 1881. XVII. tcz. 28., 29. §-ai alapján megtámadják. Felpereseknek a felebbezésben felhozott az az ellenvetésük, hogy a megtámadási jog az 1881: XVII. tcz. 37. §-a értelmében elévült, a per során fe! nem hozatván, az 1881: LIX. tcz. 29. §-a értelmében figyelembe nem vehető; de különben is alaptalan. Oly esetben ugyanis, midőn a megtámadási jog kifogás utján érvényesíttetik, nem az az időpont irányadó, a melyben a kifogás a perben felhozatott, hanem az, a melyben a csődtömeg képviselője az ellenfél igényét a megtámadási jog alapján megtagadta, s erről az ellenfelet értesítette. Minthogy pedig a csödiratok tanúságaként elsőrendű alperes, mint P. János csődtömegének gondnoka az