Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

XV Lap XVII. FEJEZET. A rágalmazás és becsületsértés. 104. Rágalmazás vétsége oly esetben, midőn az állítás valódiságának bizonyítása a Btk. 264. §. 3. pontja alapján ki van zárva — 29^ XVIII. FEJEZET. Az ember élete elleni büntettek és vétségek. 22. Puskával emberre való lövés esetében az ölési dolus fenforgása bebizonyitottnak veendő — — — — — - • - — — 5^ 27. Gondatlanság által okozott emberölés. — Járt helyen levő, káva (kerítés) nélküli kútnak nyitva hagyása, ha ezen kútba gyermek beleesik és meghal, megállapítja a Btk. 290. §-a szerinti gondatlanság által okozott emberölést. — Községi tilalom az ily kutaknak nyitva hagyása ellen. — Ily esetben a férjet mint a család fejét illetvén meg a rendelkezés, nem pedig egyszersmind nejét is, habár az illető kut kettejök közös tulajdonát képezte: a büntetőjogi felelősség egyedül a férjet terheli — ___ .__ ___ — — 76 30. A gondozás végett elvállalt gyermeknek sanyargatása és elhanyagolása, ha ennek következtében halál következik be, a Btk. 306. §-a szerint minősitendő. — Az ölési dolus kérdéséhez. — Gyilkossági vád az ily sanyargatások esetében _— ___ ___ — — — __. 85, 39. A praemeditatióhoz az elhatározás állhatatossága szükséges;— ha a tettes ingadozott elhatározásában, akkor, bár időről-időre előkészületi cselekményeket hajtott végre, praemeditatio nem forog fen. — Anyós ölési cselekménye a veje részéről szenvedett folytonos zaklatások folytán __. __. ... ___ ___ 117 73. Az ölési dolus bizonyitásának kérdéséhez. — Btk. 279., 281. és 91. §§. 211 XX. FEJEZET. A testi sértés. 6. A fejre súlyos és az élet kioltására alkalmas eszközzel alkalmazott két ütés rendszerint arra enged következtetni, hogy az ebből bekövetkezhető halálos eredménynek a tettes képzetében reflektálnia kell; ezen eredménynek a tettes képzetében való visszatükröződése mellett intézett támadás, ha ebből a támadottnak halála mint okozat csakugyan bekövetkezett, elegendő a szándékos emberölés bűntettének megállapítására. Mindazonáltal, ha vádlott czivakodás közben és nem az általa magához vett eszközzel, hanem a sértett kezéből kivett eszközzel intézte a fenálló és támadó állásban volt sértett ellen azon ütést, a melynek következtében az elesett és később meghalt: ily körülmények között vádlott nem mérlegelhette az általa, habár törvényellenes czélra használt eszköz minőségét és az azzal ejtendő ütésnek netalán lehető halálos következményét; ily körülmények között a kérdéses eszközzel való ütés az úgynevezett «reflex-mozdulat» hatása alá esőnek tekintendő,