Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

120 lett volna szándéka, hogy azt a F.-i útra használja, bizonyára nem igyekezett volna azt egészen indokolatlanul és gyanút keltőleg rejtegetni. De ettől eltekintve, vádlott ugy a vizsgálat rendén adott 14. és 40., valamint a végtárgyaláson adott feleleteiben is beismerte azt, hogy neki elhatározott szándéka volt, hogy tha még őt a veje bosszantja, a pisztolyt beléereszti*. Nem való tehát vádlottnak azon állítása, hogy ö a pisztoly megvétele alkalmával «arra nem is gondolt, csak a kénytelenség vitte rá», miután ugy a tényekből vont következtetés, mint vádlottnak felhozott nyilatkozata arra mutatnak, hogy vádlottnál már ezen alkalommal meg volt az ölési szándék, s hogy tettének végrehajtását csupán a feltétel bekövetkezésétől tette függővé. Február 18-án a néhai a nélkül, hogy anyósával kibékült volna, eltávozott hazulról és csak a következő napon estve jött haza, hazajövetele után kevés idővel jött anyósa is leányával, s közöttük ujolag szóváltás fejlődött ki, vádlott állítása szerint az italtól felhevült kedélyállapotban lévő néhai öt ütlegelni is kezdette, s ö és leánya kénytelennek érezték magukat a szobából távozni és az udvaron lévő pajtába menekülni. Vádlottnak az ütlegelésre vonatkozó állítása bizonyítva nincs, söt épen ezen állítás ellenkezőjének bizonyítására szolgál azon körülmény, hogy ők a pajtába menekültek, mert néhainak oly nagy fokú ingerültsége esetén bizonyára nem kerestek volna olyan helyet, a hol néhai őket minden hosszasabb keresés nélkül megtalálhatta volna; vádlott még a veszekedés tartama alatt kiosont a szobából s a pisztolyt a kád alól elővéve, csizmaszárába dugta; ezután következett a pajtába menekülés. Tekintve tehát, hogy vádlott a szándékának kivitelére alkalmas eszközt előre megszerezte; tekintve, hogy azon két nap alatt, mig néhai a háztól távol volt, ki volt zárva az, hogy a vasárnaprí szóváltást esetleg követő ujabbi czivakodások vádlottnál lehetetlenné tegyék azt, hogy ő a folytonos izgalom miatt tettét és annak következményét hidegen meg ne fontolhassa; tekintve, hogy a tett affektus eredményének tekintethessék, ezen eredménynek másfélórával korábban még a czivódás alatt létre kellett volna jönnie; tekintve, hogy ezen i'/2 órai idő alatt, mig a pajtában tartózkodott, az ölésnek véghezvitele vagy mellőzése között netalán ingadozó akarat megváltoztatására és a bűntett su-