Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVII. kötet (Budapest, 1891)

mint a b.-i r. kath. egyház képviselője felperesnek, Herczegb Géza ügyvéd által védett M. Ágoston alperes elleni ingatlan* birtokba adása iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy az O.-SZ.-'K 786. sz. telekjegyzőkönyvben 8474. hrsz. a. felvett s a telekkönyvben <itemplom és templomhely» megjelöléssel bevezetett s 60 [Höl terjedelműnek kitüntetett parcella magában foglalván a körülötte eső és külön helyrajzi számmal meg nem jelölt, a keresethez G. alatt csatolt vázlatban aj, b), c), d) vonalok által határolt, felperesileg összesen 42511/™ Qöl kiterjedésűnek állított területet : annálfogva neki mint telekkönyvi tulajdonosnak ezen egész terület birtokához is joga van, s miután ezen területből 1772 •ölet elfoglalt: kéri alperest annak visszabocsátására kötelezni. Kétségtelen, hogy B. községet a br. R.-i család mint földesúr telepitette, ezen család adományozta azon ingatlanokat is, melyek az o.-sz.-p.-i 786. sz. telekjegyzőkönyvben a b.-i r. kath. eklézsia tulajdonaként A. 1—7. rsz. alatt bekebelezve vannak. Ezen körülményeket peres felek kölcsönösen beismerik. Ezen adományok természetesen azon időből származnak, mikor még a br. R. család az uradalomnak birtokában volt, tehát mielőtt a felperes a K. alatt csatolt szerződés szerint 1870-ben a b.-i 1049. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokat, melyekből a hrsz. számok tanúsága szerint a r. kath. eklézsia ingatlanai adományoztattak, eladta volna. A ténykérdés tehát az, hogy azadományozó család mit adott az eklezsiának, s viszont mit adott el örök áron alperes jogelődének. A K. alatti szerződés 1. pontja kétségtelenné teszi, hogy az eladó br. R. család eladta a fentebb emiitett telekjegyzökönyvben fekvő összes ingatlanait alperes jogelőde, szülői, id. M. Ágoston és nejének 1540 Qöl kivételével, a mely terület a b.-i r. kath. templom helyiségéhez kihasítandó, s annak javára telekkönyvileg bekebelezendő. A szerződés eme kikötése megmagyarázza azt, hogy az o.-sz.-i 786. sz. telekjegyzőkönyvben 4874. hrsz. alatt bevezetett ezen bejegyzés «templom és templomhely» miként értelmezendő, kétséget nem szenved, hogy az adományozó család az adományozáskor előbb csak atemplom felépítésére szükséges helyet, a telekkönyvi bekeblezés-