Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

56 előadottak folytán jogosan terhelik, szintén feltétlenül kötelezni kellett. A mustra visszaküldése és a hordóknak A.-ból R.-be szállítása alkalmával fizetett posta-utánvét, s illetve fuvarköltség iránti viszonkövetelés alperes becslőesküjétöl feltételezetten szintén meg volt állapítandó, mert, hogy ily költségek felmerültek és szükségesek voltak, kétségtelen, azok összege pedig egyéb bizonyíték hiányában a prts. 237. §-a értelmében becslő-esküvel igazolható. (1889. évi szeptember 10-én 9212. sz. a.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. tábla ítélete, a mennyiben felperes keresetével feltétlenül elutasittatott, és alperes részére 25 frt ?3 kr. viszonkereseti tökének s jár. fizetésére feltétlenül, 4 frt 46 kr. viszonkereseti tőke fizetésére pedig alperes becslőesküjétöl feltételezetten köteleztetett, helybenhagyatik; egyebekben azon másodbirósági Ítélet megváltoztatik és alperes 7 frt 10 kr. iránti viszonkeresetével feltétlenül elutasittatik. Indokok: Nem fogadhatja ugyan el a kir. Curia a budapesti kir. itélő táblának azon nézetét, hogy jelen esetben felperes, tekintettel a keresk. törv. 350. §-ára, a Kt. 346. §-ára nem hivatkozhatik; nem pedig azért, mert maga azon tény által, hogy alperes felperesnek valóságos bor helyett félbort küldött, ez utóbbi az előbbit meg nem tévesztette, a mennyiben alperesnek módjában állott a küldött bort megvizsgálni és ha az a kikötött vagy a törvényes kellékeknek meg nem felelt, felperesnek rendelkezésére bocsátani; más oly tényt pedig, mely által felperes alperest tévedésbe ejtette volna, ez utóbbi fel nem hozott; a másodbiróság Ítéletét, a mennyiben felperest keresetével feltétlenül elutasította, mégis helyben kellett hagyni azért, mert felperes nem tagadta, hogy W. utazó ügynöke volt, ezen minőségében pedig őt külön e részbeni felhatalmazás nélkül nem volt ugyan jogosítva, hogy alperessel oly megállapodást kössön, hogy a bort alperes csak az esetben fogja megtartani, ha a bor neki konveniálni fog, ha pedig a bor nem valódi, felperes czég köteles azt visszavenni; de W. utazói minőségében is feljogosítottnak tekintendő alperessel az iránt megállapodni, hogy alperes azon árut, melyet neki felperes ezen ügynök közvetítése mellett küldött és a mely még mindig átvétlenül a vasúton hevert, átvegye és azt a törvényben is biztosított jogánál fogva megvizs-