Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)
2 8 beni határozat hozatalára utasitja, ellenkező esetben felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Az a körülmény, hogy a birói szemlerajzban ABCD-vel jelzett terület 1887. év szeptember első felében B. község üzemterve készítése alkalmával halmokkal láttatott el, KI. Adolf üzemterv-készítő erdész és B. Jakab tanuk vallomása által bizonyítva van. Azon további ügydöntő körülmény, hogy felperes ezen kihalmozásról még 1887. évi szeptember havában értesíttetett, tagadása, azon állításával szemben, hogy ö erről csak 1888. év elején nyert tudomást, az alperes által ennek bizonyítására felajánlott KI. Kamon tanú által be nem bizonyittatott, mert alperes a tanuk kihallgatásától elállott. Ezen körülmény bizonyítására azonban alperes visszakinálhatlan főesküt is ajánlott felperesnek, ki azt elfogadta s annak letételére késznek nyilatkozott. És minthogy e körülmény bebizonyításától függ felperes kereshetőségi joga, hogy t. i. kellő időben inditotta-e meg keresetét vagy pedig azzal elkésett, felperes részére az általa elfogadott főesküt megítélni, s ennek letétele esetére felperes kereshetőségi jogát megállapítani s az elsőbiróságot a per érdemleges elbírálására utasítani kellett. (1889 augusztus hó 5. 5775-) A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete megváltoztattatik s az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben. Indokolás: A birtokháboritás iránti keresetnek czélja az, hogy az önhatalmú cselekmény rövid uton megtoroltassék, és a létező birtokállapot erőszakos megzavarása a jogrend érdekébeh megakadályoztassák; miből következik, hogy ezen orvoslat a cselekmény elkövetése után hosszabb idő lefolyásával igénybe nem vehető. Ehez képest, tekintve, hogy a jelenlegi kereset alapjául vett cselekménye alperesnek, mint ez a tényállásnak megfelelően az az elsőbiróság Ítéletének indokaiban előadatott, 1887 szeptember havában követtetett el, ennek megtorlása iránt pedig a kereset csak 1888. évi november hó 27-ik napján adatott be, ennélfogva az elsőbiróság helyesen jelentette ki, hogy a kereset, tekintet nélkül arra, hogy felperes a jelzett tény felől mikor nyert tudomást, már az említett huzamosabb idő lejárta következtében ez uton elkésett.