Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

362 meghagyást kaptak, az illetéknek illetéktelenül történt bevétele ellen a visszakövetelés érvényesítésén kivül más jogorvoslatuk nincsen, nyilvánvaló, hogy az államkincstárt attól a kötelezettségtől, hogy a feltett kérdésben jelzett esetben a jogositott félnek a törvényszerű kamatot megtérítse, felmenteni nem lehet. Ezekből az indokokból ki kellett mondani, hogy abban az esetben, ha valamely részvénytársulat az 500 frtnál kisebb összegekről kiállított elsőbbségi kötvények szelvényei után a II. fokozat szerinti bélyegilletéket saját számítása szerint készpénzben befizette, s ennek az illetéknek részbeni visszatérítése a részvénytársulatok által három évi elévülési időn belül érvényesített kérelem folytán téves befizetés czimén elrendeltetett, a részvénytársaság a visszatérített illetékrész után a befizetéstől számítandó 6%-os kamatnak megtérítését is igényelheti. Kelt Budapesten, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1890. évi május 14-én tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett Budapesten a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1890. évi június hó 4-én tartott teljes tanácsülésében. 136. Ha tartós szárazság következtében a földek termése nem lett megsemmisítve, hanem csak részben károsult, adóelengedésnek helye nincs. (1890. évi 1411. sz. a.) 137A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság italmérési illeték jogossága és helyessége tárgyában határozni nem illetékes (1890. évi 1225. sz. a.) 138. Hagyományozott misealapitvány után az 1887. évi XLV. tcz. hatályba lépte óta örökösödési illeték jár, és azok csak a szerzés idejét követő tizedik év elteltével esnek illeték-egyenérték alá. (1890. évi 1588. sz. a.) 139Ha valamely ingatlan apróbb részletekre felosztva többeknek külön-külön — habár egy okiratban is •— adatik haszonbérbe, a fokozatos illeték nem az összesített bérérték után, hanem az egyes