Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

6 más nem lehetett, mint csak vádlott teste: emberi bizonyossággal elfogadni kell azt, hogy a két gyermek valóban a viz alá került és ott veszett. 3. Ezen feltevés mellett bizonyít, hogy vádlottat nem egyedül a viz sodra vetette ki a partra, hanem oda erős küzdelem árán jutott, mert H. Ferenczet vádlottra nyögések tették figyel messé; ezek pedig a küzdelem és erőfeszítés kétségtelen jelei. De hozzájárul ehhez az is, hogy vádlott, mint beismeri, úszni tudott valamikor — az pedig tapasztalati tény, hogy ilyen egyének, még ha évekig nem gyakorolták is az úszást, vizbe kerülve azonnal úsznak. De nem hagyható figyelmen kivül az sem, hogy vádlott közvetlenül a szülés előtt állott és ezen testi állapot szerint a duzzadt has miatt ruhái alatt sokkal több levegőt vitt magával a viz alá, mint a különben is rövid szoknyába öltöztetett gyermekek. Az is bizonyos, hogy miután az emberi test fajsulyát csak a csontok teszik nehezebbé, és még igy is az emberi test fajsúlya valamivel csekélyebb a viznél, kétségtelen, hogy terhes állapotban, midőn a lágyrészek a testben a rendesnél tulnyomóbbak, a fajsúly még inkább csökkenik, szóval vádlott megmeneküléséhez hozzájárultak a nagyobb fizikai erő, az értelem, az úszási ismeret, az öltözet, több levegő és csekélyebb fajsúly előnyei ; holott mindezek a gyermekeknél hiányozván, az elveszés bizonyosságát emelik. Ezek szerint vádlott irányában bizonyítva van, hogy gyermekeit szándékosan fosztotta meg életétől. A tett minősítése tekintetében szigorú birálat alá volt veendő az, vajon az ölési szándék előre megfontolt és különösen éretten megfontolt volt-e vagy sem, e tekintetben méltánylandó az öngyilkos lelki állapota. Ezt nehezíti azon tapasztalati tény, hogy alig van ok oly csekély, mely bizonyos egyént öngyilkossá ne tehetne és számos izben már ne tett volna, és ellenkezőleg nincs oly nagy fokú testi vagy lelki fájdalom, melyről felállítható lenne, hogy okvetlenül öngyilkosságra kell vezetnie. Az öngyilkosságok elkövetésénél tehát a jelzett két véglet között számtalan eshetőség létezik, melyek a tettes egyéni jelleméhez mérten határozandók meg; két határozott lélektani mo-