Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

3 felkereste gyermekei társaságában; nevezett nőnek esernyőjét ods ajándékozta; innét távozván, este 10 óra tájban a rudasfürdcí közelében lévő helyi csavargőzös kikötő hajójától befelé mintegy 15 lépésnyire a vizben vergődve észleltetett és a rudasfürdő alatt levő sekélyebb parton partra jutott; innen egy rendőr segélyével saját lábán kijött és ekkor nála sem gyermekei, sem kézi podgyásza nem voltak. Tény, hogy két leánygyermekét N. Klárától való távozásuk óta senki sem látta; mindkettő nyomtalanul eltűnt, személyök vagy hullájuk felől ugy a rendőri, mint a vizsgálóbirói körözés daczára mai napig hir be nem érkezett, életben létük felől jelenség nincs. További ténykörülmények: hogy vádlott a H. család lakásán ápolás alá vétetvén és gyermekei felől kérdeztetvén, részint kitérő feleleteket adott, részint azt állitá, hogy gyermekeit elhelyezte. Végre innen másnap távozva október hó 10-én este 8 óra tájban özv. V. Edéné szülésznőhöz ment, birtokában egy forgópisztolylyal, panaszkodott, hogy öngyilkossági kísérletei nem sikerültek, kérte a bábát arra, hogy nyújtson neki kezet a bekövetkezendő szülésnél az elhalásra és a szerinte az öngyilkosságra alkalmatlan pisztolynak egy tökéletesebbel való kicserélésére, egyszersmind bevallotta, hogy gyermekei meghaltak, mert velők együtt a Dunába ugrott s a gyermekek a vizben maradtak. Kevéssel azután vádlott egy egészséges leánygyermeket szült, s felépülése után a hatóságnak átadatott. E mellett jelentőséggel biró tény az is, hogy vádlott szeretője H. Ferencz, férjétől történt elválása utáni időben egész határozottsággal tudatta vádlottal, hogy őt nőül venni semmi körülmények között nem hajlandó. Ezen tények a tanuknak nem kifogásolható vallomásaikból állapitandók meg. Kiegészíti ezen bizonyítékokat vádlott önvallomása, mely szerint előadja, hogy ő ballépésének felfedezése fölötti szégyenérzetében férjének és fivérének szemrehányásától lesújtva, másrészt férjének meg nem érdemelt nagylelkűségétől sértett önérzetben, anyagi gondokkal küzdve, az önvád és lelkiismereti fur1*