Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

XVII Lap 62. Bizonyítási kérdések a lopás bűncselekményénél. — Kísérlet vagy előkészületi cselekmény? — -_- ... . . ... ... — ... ~- 198 77. Lopás. — Az eltulajdonitási szándék bizonyitásának kérdése. — Ha az elvitt tárgyat a tettes akkor adja vissza, midőn őt a csendőrök lakásán már keresték: mennyiben vonhatók ezen ily körülmények közt történt visszaadásból az eltulajdonitási szándékra biztos következtetések? .— .— .-_ —- ... ... ... .__ ti;: — 233 79. Bemászásos lopás — __. — «. — ___ ... ... — ... 240 94. A ki a saját nevére telekkönyvezett, de másnak birtokában és használatában levő ingatlanról valamely tárgyat elvisz: lopást vagy jogtalan elsajátítást követ-e el?— _.. ... — — — ... 2X1 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 55. Sikkasztás vagy csalás ? — —. ... — — —- — — -— 171 81. Nem követ el hivatali sikkasztást az a községi adóbeszedő (Btk. 462. §-a), a ki a féltől átvett és adó fejében fizetni kivánt összeget — mielőtt az adókönyvbe bejegyezte volna — a saját követelése fejében megtartja, mert hiányzik a jogtalan eltulajdonitási szándék. — Adalék az önbíráskodás fogalmához — _.. __. — 247 XXX. FEJEZET. Az orgazdaság és bűnpártolás. 79. A Kbtk. 126. §. szerinti tulajdon elleni kihágás utján szerzett dologra nézve nem foroghat fen sem a Btk. 370. §-a szerinti orgazdaság, sem a Kbtk. 129. §-a szerinti u. n. culposus orgazdaság. — A Btk. 370. és a Kbtk. 129. §-ában körülirt cselekmények hivatalból üldöztetnek, tekintet nélkül arra, hogy az alapcselekmény hivatalból vagy a sértett fél indítványára üldöztetik-e; ily esetben tehát a felmentés nem alapittathatik arra, hogy az alapcselekmény tekintetében a sértett fél nem tett indítványt. —. Orgazdaságot, illetőleg u. n. culposus orgazdaságot követ-e el az, a ki elfogyasztja azon élelmi szert, melyről tudja, vagy legalább gyanítja, hogy lopás utján jutott birtokosa vagy birlalója kezéhez ? Tolvaj vagy orgazda concubinájának orgazdasági jellegű cselekménye mennyiben jut enyhébb beszámítás alá?— — —- 240 XXXI. FEJEZET. A csalás. 23. Minthogy a fenálló szabályok szerint a hivatalnok fizetésének vagy nyugdijának elzálogositása, a fizetési ívnek kölcsön fedezésére való átadása a hitelezőnek zálogjogot nem ád s annyira hatálytalan, hogy uj fizetési ív az illető kérelmére még akkor is kiadandó, ha annak elzálogosítását nyíltan beismerte: ez tudva lévén, megtévesztésről szó sem lehet. Az uj fizetési ív kivétele s a fizetés felvétele Döntvénytár, uj folyam. XXVI. t)