Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)
l67 lalt vallomása is igazolja, kik bizonyítják, miszerint L. Antalnál nagyobb összeg pénz (L. János szerint 45 frt) lehetett. N. György ellen súlyos terhelő adatot képez az is, hogy a bűntett elkövetésekor 18 éves T. Bertalanról fel sem tehető, hogy a férfi kora teljes erejében lévő, az őt megvendégelő L. Antalt egyedül megtámadni bátorkodott volna; s még terhelőbb N. György ellen az, hogy a vizsgálat során megkísérté azt is tagadni, hogy L. Antallal beszélt volna, s tagadta azt is, hogy hallotta volna, miszerint L. Antal pénzével dicsekedett; ugy terhelő azon előadása is, hogy a bűntett éjjelén Cs.-on feleségét megtalálva, ott egész éjen át nyugodtan aludt, mert ezen előadásával szemben R. Sándor és Sz. Éva tanuk igazolják, hogy N. György azon éjjel előbb levetkezve lefeküdt, de csakhamar ismét felöltözve az éjet nyugtalanul töltötte. Ezen adatok azt igazolják, hogy L. Antal dicsekedve elárulván azt, hogy nála nagyobb összeg pénz van, s N. György jelenlétében elmondván azt, hogy M.-re akar haza menni: az e körülményről értesült N. György őt az előre ismert utján a szalmakazlaknál bevárta s ott ellene a büntettet T. Bertalan által a végtárgyaláson is körülményesen elbeszélt módon s a bonczjegyzőkönyv tartalmával igazolt nagy kegyetlenséggel, s T. Bertalanról fel sem tehető merészség- s nagy erőszakkal végrehajtotta, s abban való részvételre T. Bertalant is rávette. Mihez tekintetbe véve azt, hogy az ügyiratokhoz 37. sz. a. csatolt jegyzőkönyv tartalma és Sz. János és P. Ferencz börtönőröknek a végtárgyaláson tett előadása kellően igazolja, miszerint N. György T. Bertalannal érintkezve őt mentő vallomásra biztathatá, s hogy ezen körülmény folytán s különösen T. Bertalannak P. Ferencz börtönőr előtt mondott szavaiból T. Bertalannak N. Györgyöt terhelő vallomása valónak vehető : nem tekinthető kétségesnek, miszerint e büntettet N. György és T. Bertalan követték el. Ezért tekintetbe véve, miszerint L. Antalnak a szenvedett súlyos sérelemből származott elhalása a 2. sz. a. csatolt bonczjegyzőkönyv tartalmával s megölése alkalmával történt megraboltatása a felhozott adatokkal, ugy vádlottak cselekményének beszámithatósága a 91., 93., 96. és 98. sz. a. orvosi véleményekkel igazolva van : N. Györgyöt és T. Bertalant a Btk. 349. §-a utolsó pontja alá eső szándékos emberöléssel elkövetett rablás büntet-