Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

164 nak feltételezettsége a magánfél indítványától terjedhet; következőleg a csalás bűntettének, illetőleg vétségének ezen a 31. fejezetben foglalt meghatározottsága által egyenesen ki van zárva a 389. §-nak alkalmazhatósága oly cselekményre, mely nem esik a Btk. 31. fejezetében meghatározott cselekmény valamennyi ismérveinek, létrejötte által individualizált csalás fogalma alá, akár követtetett el légyen a cselekmény 1880 szeptember i-sö napja előtt, akár pedig ezen nap után; tekintve, hogy a felhozottak által, s egyenesen a törvény erejénél fogva a csalásnak egyedül a Btk.-ben meghatározott tényálladéka, nem pedig az 1880. év előtti különben is ingadozó, s e tekintetben egyenesen törvényellenes, de egyébként is csupán részleges törvénykezési gyakorlatban, a csalás elnevezése alá foglalt különböző büntetendő cselekvények egyvelege az irányadó a Btk. 389. §-a alapján az 1880. évi XXVII. tcz. 29. §-ának a csalásra vonatkozó alkalmazhatóságára ; tekintve, hogy az okirathamisitás külön, a csalástól különböző büntetendő cselekményt képez; tekintve, hogy a kérdéses cselekmény az 1880. év előtti törvények szerint is büntetendő volt; tekintve, hogy az okirathamisitásra nézve nem lévén feltételezve a bűnvádi eljárás megindithatása a sértett fél indítványától : ezen cselekvény rendszerint a kir. ügyész indítványa folytán válik üldözendővé ; tekintve, hogy e szerint vádlottak ellen, kik közül Kr. Ignácz, a V, N. György által 22 frtról kiállított váltónak 822 frtra való meghamisításával, Kr. József pedig az abban való bűnrészességgel vádoltatik; tekintve, hogy e szerint a nevezett vádlottak ellen a Btk. 401. §-ában meghatározott s a 403. §. 1. pontja szerint bűntetté minősülő magánokirat hamisítása, illetve a Btk. 405. §-a szerint tudva használása, nem pedig csalás miatti vád forog fen; tekintve, hogy ezen oknál fogva azért, mert a. károsok panaszukat visszavonták, mely visszavonás már az elsőfokú bíróság 1882. évi 3705. sz. végzésével helyesen mellőztetett, vádlottak ellen a bűnvádi eljárás meg nem szüntethető ; tekintve továbbá, hogy a m. kir. Curiának 1881 november 8-án 6374. sz. a. kelt végzésével csakis az első- és másodfokban hozott végzések oldattak fel, érintetlenül maradván az első- és másodfokban a vádlottnak vád alá helyezését elrendelő határozat; tekintve, hogy a kiemelteknél fogva annak kimondása, a vádlottak bünösök-e.