Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

137 ság által bepereltetett és S. Mihály csak azon feltétel alatt fogadta el a pénzt, ha J. József vagy a pénz visszavétele vagy a társa­ság által megküldendő dijkötvény átvétele végett nála 8 nap alatt jelentkezni fog, de a melyet J. József a S. többszöri felszólítása daczára teljesíteni elmulasztván, S. Mihály hónapok multával maga volt kénytelen a végett Szt.-J.-ra menni és J. Józsefnek a pénzt kézbesíteni, ekként valótlan tehát a vádlott azon állítása, hogy S. Mihály e tekintetben a pénz visszatartása által J.-nek kárt okozott volna; mindamellett tekintve, hogy vádlott sem a megyés püspökhöz intézett vádfeljelentésében, sem a vizsgálat rendjén nem vádolta S. Mihályt azzal, hogy a kérdéses összeget jogtalanul a maga javára fordította és hogy ekként büntetendő cselekményt követett volna el, hanem a S. érintett eljárását csu­pán «mulasztásnak» jellemzi : ennélfogva vádlott ezen cselekmé­nyében a Btk. 227. §. első pontja alá eső hamis vád bűntettének tényálladéka nem foglaltatik. A mi azonban a másodsorban emiitett esetet illeti, miután tény, hogy K. József vádlott S. Mihályt hivatali működésére vonatkozólag oly természetű kötelesség­szegésekkel vádolta, melyek S. ellenében sáját egyházi hatósága által fegyelmi uton megtorlandó vétséget képeznek és ez irány­ban S. Mihály ellen fegyelmi eljárás is tétetett folyamatba, mi­után tény továbbá, hogy a jelzett fegyelmi vétségek elkövetésével S. Mihályt saját egyházi hatóságának személyesitője: a megyés püspökhöz benyújtott beadványaiban vádolta, s ugyanazon ható­ság előtt mint teljesen alaptalant, panaszát vissza is vonta, ezek­hez képest, hogy a r. kath. megyés püspökök egyházmegyéik területén alárendeltjeikkel szemben fegyelmi hatóságot gyakorol­ván, ily minőségükben «hatóságnak" tekintendők: vádlott ellen a kir. törvényszék a Btk. 227. §-a 2. bekezdése alá eső és bün­tetendő hamis vád vétségének teljes tényálladékát bebizonyitott­nak elfogadja. Minthogy azonban a közvádló K. Józseffel szem­ben a súlyosabb büntetés alá eső hamis vád büntette miatt emelt vadját elejtette és csupán a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt emelt vádat; minthogy továbbá a bírósági gyakor­latban elfogadott vádrendszer szerint a bíróság a vádhatóságok képviselője által indítványozott büntetési mérven tul, súlyosab­ban senkit sem büntethet, annálfogva vádlottat a terhére rótt

Next

/
Oldalképek
Tartalom