Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

i3i azzal a vételár kiegyenlítettnek tekintendő, felperesnek azon kifogása, hogy a váltót biztosítékul vette csupán, O. Gusztáv vallomásával megczáfoltatott, kihez felperes a váltót beváltás végett elküldötte, kitől M. Bernát vagyoni viszonyáról a váltó elfogadása előtt kérdezősködött, míg M. Józsefnéről szó sem volt. Ugyanazért felperesnek M. Józsefné ellen, ki üzleti viszonyban vele nem állott, kereseti joga e czimen nincsen. (1888 július hó 25-én 1058. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja alperest a kereseti tőke s jár. megfizetésére kötelezi. Indokok: Alperes ama védekezését, hogy a keresetben érintett árut nem felperestől, hanem M. Bernáttól vette meg, a felperes által C. alatt becsatolt vasúti feladó-levél és alperesnek az a beismerése, hogy az ebben jegyzett árut (565 kgr. czukor) felperestől tényleg megkapta, megczáfolják, mert az emiitett körülmények egybevetéséből az tűnik ki, hogy az áru megvétele nem M. Bernátnál, hanem M. Bernát utján felperesnél történt. Az árunak beismert kézhez jutásával szemben már most alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a vételárt kifizette; de ezt nem tette, a mennyiben az a mivel sem bizonyított állítása, hogy a vételárt M. Bernátnak kifizette, felperes kifogásával szemben figyelembe nem jöhet, azt pedig, hogy a vételárt felperesnek fizette volna meg, alperes nem is állította. Az a körülmény, hogy M. a kereseti áruk vételára fejében is váltót adott felperesnek, alperest a fizetési kötelezettség alól fel nem menti ; mert igaz ugyan, hogy a váltó a kereskedelmi forgalomban a készpénzt helyettesíti, de a vételár váltóval kifizetettnek csak akkor tekinthető, ha a váltó lejáratkor tényleg beváltatik ; hogy pedig ez megtörtént volna, alperes nem is állítja, sőt maga adta elő, hogy M. Bernát csődbe jutott, s az alperes által felhívott tanú szerint a vételárt helyettesitőnek mondott váltó behajtása iránt felperes sikertelen kísérletet tett. Ezek szerint alperest a felperestől megkapott árunak vételára erejéig felelősség terhelvén, őt az összegileg nem kifogásolt kereseti tőke s jár. megfizetésében elmarasztalni kellett. (1889 jun. 4. 8271. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben azért, mert felperes azt g+