Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)
73 alatt részletezett áruk 2057 ^rt 66 ^r. töke vételára s járulékai erejéig tartván fel, csupán ezen követelés tekintetében volt ítélet hozandó. Alperesek első sorban azzal védekeztek, hogy felperes a kérdéses árukat a «dr. K. Jenő és társai» czégnek 1888. évi január 7-én, akkor adta át, midőn a z'l. a. czégjegyzék kivonat szerint ők a czégnek már nem voltak tagjai, tehát az árukat nem ők vévén át, és a vételügylet nem köztük és felperes között jővén létre, az áruk vételára tőlük nem követelhető ; másodsorban pedig azzal, hogy felperes a kérdéses árukra vonatkozó yl. a. számlára vezetett nyilatkozat szerint 1888. évi január hó 8-án a «dr. K. Jenő és társaio czégtől, melynek akkor már alperesek nem voltak tagjai, 1888 ápril 2-án esedékes váltókat vett át, a számlát rendezettnek (geordnet) jelentette ki, azzal tehát, hogy felperes az áruk vételárát megkapta, alperesek kötelezettségük alól, ha ilyen terhelte is őket, szabadultak. Habár a 2'/. a. kivonattal igazolva van, hogy a «dr. K. Jenő és társai» czég alatt létezett közkereseti társaságból, melynek alperesek tagjai voltak, alperesek 1887 október 23-án kiléptek, s ugyanakkor ugyanezen czég alatt betéti társaság alakult, mely körülmény 1887 november 4-én a czégjegyzékben is kitüntetve, s a változás törvényszabta módon közhírré téve lett, felperes tehát a Kt. 9. §-a értelmében a változás nem tudásával nem mentheti magát, és habár az ellenirathoz csatolt yl. a. számla szerint, melynek tőle származását felperes csak végiratában, tehát elkésve tagadta, és igy tagadása figyelembe nem jöhet, felperes a számlát 1888 április 2-án esedékes váltókkal rendezettnek jelentette ki: alperesek kifogásait mégis figyelmen kivül kellett hagyni. Ugyanis alperesek nem tagadták, hogy az a C. a. 1887. évi október 29-án kelt valódiság és a kereseti árukra vonatkozó tekintetében nem kifogásolt levéllel is bizonyítva van, hogy a kereseti árukat a «dr. K. Jenő és társai» czég alatt fenállott közkereseti társaság, melynek alperesek is tagjai voltak, rendelte meg. Tekintve pedig, hogy a megrendelés és ennek felperes részéről elfogadása által a vételügylet tényleg létrejött, perfektté lett, a «dr. K. Jenő és társai* czég alatt működött közkereseti társaság, a közte és felperes között létrejött ügylet alapján kötelezve volt a megrendelt áruk átvételére és e kötelezettség alpereseket, mint