Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

69 vádi eljárás megindithatását a sértett fél indítványától tette füg­gővé: a töivénykönyv kétségtelenül egy igen lényeges jogot tulajdonított a magánfélnek, s e tekintetben az eljárás megindí­tásának indítványozására vonatkozólag korlátozza is egyszersmind a kir. ügyészségnek az 1871 : XXXIII. tczikkben adott feltétlen cselekvési szabadságát; tekintve azonban, hogy a kir. ügyészség imént kiemelt korlátozását maga a törvény határolja el; s hogy ez ugy kifejezetten, valamint értelmileg is csupán az eljárás indít­ványozására és némely esetben az attól való elállásra vonatkozik : egyenesen következik azon szükségszerű folyomány, mely szerint az érintett kivételes esetekben, ha az indítvány a sértett fél által megtétetett: ezzel a kir. ügyészség korlátozása, mellőzve a visszavonhatás kérdését, teljesen megszűnt; vagyis, hogy a meg­indítás iránti indítvány a sértett fél által való megtétele után a kir. ügyészség a «törvény» erejénél fogva, nem pedig a sértett magánszemély meghatalmazásánál fogva a vád képviseletében törvényszerinti teljes jogkörébe belép; tekintve, hogy a kir. ügyészségről szóló tczikkben rejlő és abból logikai folyomány gyanánt a joggyakorlat által is kifejtett vádrendszer szerint a technikai értelemben vett sértett félen (Btk. 110. §.) kivül bün­tetendő cselekmény elkövetése által vagy következtében közvet­lenül érdekeltet is, a bűnvádi eljárásban kétségtelenül igen fon­tos jogok illetik: de ezek mind subsidiariusak, s maga a sértett fél helyzete és vádlói cselekvősége rendszerint subsidiarius lévén, a kir. ügyészség azon minőségét, mely a bűnvádi per képvisele­tének általa való elvállalása után, s a perbe belépésével az 1871 : XXXIII. tczikknek 1. §-ában kimondott sarktétele alapján egye­nesen őt teszi a vádban nyilvánuló közérdek elsőrendű kép­viselőjévé, egyáltalán nem érintik ; tekintve, hogy a fenálló rendszer abban foglalandó össze, hogy a Btk. 110. §-a s a kifej­lett vádrendszer — a sértett magánosnak jogokat adott a bűnvádi perben, de ezzel a kir. ügyészségnek törvényen alapuló jogát — s az ezzel egyértelmű kötelességét a Btk. 110. és 116. §-ban megvont határvonalon tul egyáltalán nem korlátolta ; ezen jog­kör tehát mindaddig, mig azt törvény tovább nem korlátolja, mai nap is érintetlenül fenáll; tekintve, hogy ezen kivétel nél­iküli szabály által egyetlen bűntettre vagy vétségre vonatkozólag,

Next

/
Oldalképek
Tartalom