Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

XII L-.ip perben az, hogy a felek uj házasságra léphetnek? — A ki férjét helyes ok nélkül elhagyta, férjétől sem törvényes hitbért, sem tartásdíjat nem igényelhet.-- _— L— — - ­no. Férjhez ment nő vallási állapota a férj részéről kérdés tárgyává nem tehető, valamint az se tehető részéről kérdés tárgyává, hogy a nő kiskorú létére törvényes képviselőjének beleegyezése hiján érvénytelenül kötött házasságot. — Tévedés csak akkor érvény­telenségi akadály, ha tévesztés és pedig olyan tévesztés forog fen, mely körül maga az volt tevékeny, a kivel a megtévesztett házas­ságot kötött. — Ha a végső elválás engesztelhetlen gyűlölség alapján kéretik, az elválásba egyezettnek tekintetik az is. ki a házasság érvénytelenségét vitatja __. __. --- --- --- --- —- 295 d) ÖRÖKLÉSI JOG. 61. A szülők által leányaiknak férjhezmenetelük alkalmával adott ingók hozománynak tekintendők. — A mindkét szülő által adott hozo­mány az egyik szülő hagyatékába csak fele részben tudandó be 166 64 A hagyatéki vagyon szerzeményi minősége mellett fenforgó véle­lem ellenében lemenők nem létében a túlélő házastárssal szemben az örökhagyó oldal rokonai tartoznak bizonyítani azt, hogy a ha­gyatékban oly vagyon foglaltatik, mely az örökhagyóval közös törzsüktől származván, ezen ténynél és a vérségi kapcsolatnál fogva oldalági öröklés tárgyát képezi. — Bizonyos egyénileg meg­határozott dologra vonatkozó öröklési jog, alapuljon az törvényen vagy végrendeleten, megszűnik, ha a jogosult még az örökhagyó életében ingyenesen jutott a kérdéses tárgyhoz .__ --- —- 221 Polgári törvénykezési rendtartás és novella (1868: LIV. és 1881 : LIX. tcz.) I. CZIM. Birói hatáskör és illetőség. 17. Biztosítási dij megfizetésére irányzott keresetek a kisebb polgári peres ügyekre nézve előszabott eljárás alá semmi esetben sem tartozhatnak... .__ _„ __ _ 2). A ptrtsi novella 7. §-a értelmében elintézendő illetőségi össze­ütközés esetében és akkor, ha az összeütközés másodfokulag itélő bíróságok között merült fel, a felterjesztést megtenni az össze­ütközést előidéző határozatok hozatalában résztvevő bíróságok egyike van hivatva, és pedig a midőn mindkét bíróság egymás határozatának előzetes ismerete nélkül hozta végzését, az, a mely­nek felébbviteli hatásköre alá tartozó bírósághoz az ügy az utóbb

Next

/
Oldalképek
Tartalom