Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)
02 Az elsöbiróságnak ítéletét alperest ennek a 208 frt 25 kr. töke és kamata megfizetésére kötelező részében azért kellett helybenhagyni, mert a D. a. becsatolt közgyűlési jegyzőkönyváltál igazolva van, hogy a közgyűlés alperesnek is, mint szövetkezeti tagnak költségrészeltetés czimén havi 10 frttal való meg terheltetését elhatározta, mely határozat alperes által a kereskedelmi törvénynek a szövetkezeteknél és részvénytársaságoknál e részben fenforgó viszonyok azonosságánál fogva szövetkezetekre nézve is érvényes 174. §-a alapján keresettel meg nem támadtatván, az irányában jogerőre emelkedett és általa a jelen perben kifogás által többé sikeresen meg nem támadható. Ennek folytán alperesnek a Keresk. törv. 231. §-ára és az alapszabályok 9. §-a 5. pontjára alapított kifogása sem vehető figyelembe és minthogy alperes nem vonta kétségbe, hogy a kérdésben álló költség a közgyűlési határozatnak megfelelően mennyiségileg helyesen lett terhére irva, ennélfogva annak s külön kifogással meg nem támadott kamatának megfizetésére helyesen lett kötelezve. A kir. Curia: Mindkét alsóbb bírósági Ítélet a 208 forint 23 kr. tőkére, ennek kamatára és a perköltségre vonatkozó felebbezett részében megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Az alsóbb bíróságok helyesen vetették el alperesnek a kereset elévülésére alapított kifogását; a kir. itélö táblának azon nézetét, hogy a Kt. 174. §-a a szövetkezetekre is alkalmazandó, hasonlóképen helyesli a kir. Curia, mely elvet maga is már korábban kimondta (1879. évi október 29-én 572. sz a. hozott ítélet). De nem járulhat a kir. Curia sem a királyi táblának a fenti elvből levont következtetéséhez, sem az elsöbiróság által felhozott indokokhoz, melyekre alperes marasztalása alapítva van. A Kt. 174. §-a a részvényes (illetve szövetkezeti tag) kereseti jogát a közgyűlésnek sérelmes határozata ellenében kifejezetten csak akor köti az ott megállapított határidőhöz, ha ezen határozatot a törvény vagy az alapszabályok által előszabott alakszerűségek mellőzése miatt akarja megtámadni, e korlátozás azonban elesik akkor, midőn a határozat azért támadtatik meg, mivel az a törvénynyel vagy alapszabályokkal ellenkezik. Ennélfogva és minthogy a jelen esetben alperes a közgyü-