Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

12 egyént megvizsgálta s kezdetben könnyű testi sértést tapasztalt, ámde tompa eszközzel ejtett sértések a kalapon keresztül és különösen nagy hajzattal biró egyéneknél eredményezhetnek oly finom agyrepedést, mely a fejbőrön keresztül észre nem vehető s az agyvérömleny ily eseteknél lassan képződik, de 15 napon belül és feltétlenül halált hozó, miután pedig az elhunytra vonatkozólag csak az lett bizonyítva, hogy az idei farsangban verekedett más egyénnel, a fentiek alapján azon feltevés, hogy a halált hozó sértést korábban nyerte volna — kizártnak volt veendő. A büntetés kiszabásánál tekintetbe volt veendő vádlott rovatlan előélete, vádlott nagyobb fokú ittassága. A kártérítési összeg az elhunyt polgári állásához mérten lett kiszabva és a Btk. 311. §-a alapján lett vádlott annak megfizetésére kötelezve. II. r. vádlott következetes tagadásával szemben a panaszos előadásán kivül egyéb körülmény fel nem merülvén, öt felmenteni s azonnal szabad lábra helyezni kellett annál is inkább, miután a vizsgálat során tett s visszavont vallomása is csupán I. r. vádlottra volt terhelő. (1889 június 21. 6226. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét azon módosítással hagyja helyben, hogy a 300 frt kártérítési összeget nem a Btk. 311. §-a alapján, mely egyedül a sértettnek kívánságára alkalmazható, hanem azon büntetőjogi elvnél fogva itéli meg, hogy a ki másnak büntetetendö cselekménynyel kárt okoz, a kárt megtéríteni tartozik. (i88q. évi július hó 20-án 30,126. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy D. K. János vádlott ellen a meghalt D. János megölésére irányult szándék nem volt bizonyítható, a kir. itélő táblának ítélete azzal a meghatározással, hogy a meghalt özvegye és két kiskorú gyermeke részére megítélt kártérítési összeg az özvegyet gyermekeivel egyenlő arányban illetendi, — az alább következő indok mellőzésével — egyebekben elfogadott indokainál fogva helybenhagyatik. Mellőzendő volt azon indok, mely megváltoztatva a kir. törvényszék ítéletének a kártérítést a Btk. 311. §-a alapján elrendelő határozatát, azt nem ezen törvény, hanem az ítélet indokaiban kifejezett általános jogelv alapján mondta megállapitandónak. A törvény a jogi tételnek a törvényhozó akaratába fel-