Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)
XXIV L.p tulajdonos előre értesül a czélba vett lopásról és a tolvajt kilesve, a tárgyak elvitelét megakadályozza ? __ _~ _.- — — --- --- 157 98. Ha valaki visszaesésben két lopást követ el, melyek összege együttesen nem éri el az 50 forintot, csak az egyik alakitható át bűntetté — ___ — - — — — — — — — — --- 266 TI3. A Btk. 336. S-a 7- pontjának alkalmazhatásához szükséges, hogy a tettes a meglopott egyen szolgálatában állott legyen ; a károsulttal ugyanazon házban lakó más egyéntől való lopás nem állapítja meg e pont alkalmazhatását. — A minősítés fogalommeghatározásához. — Büntetéskiszabási eltérések .__ --- --- --- --- ?12 XXVII. FEJEZET. A rablás és zsarolás. 47. A zsarolás vétségét megállapítottnak kell elfogadni azon esetben, ha valaki vasvillákkal ellátott egyének élén egy idegen ház udvarára bemegy és a nélkül, hogy a helyszínén jelenlevő házigazdát az erőszak megfélemlítő és az elhatározást kényszerítő hatása által annak átadására rábírta volna, egy ott lévő ólt erejük túlsúlyának tudatában a gazda tiltakozásának ellenére szétszednek és azt jogtalanul eltulajdonitási szándékkal elviszik. - A zsaroljs és a rablás közötti jellemző különbséget nem az elvétel, illetőleg az átadás, hanem a mindkét cselekményben közös, személy elleni erőszaknak mindegyik cselekményre vonatkozólag különböző irányzata állapítja meg. A 350. §. esetében az erőszak a megtámadott személy szabad akaratának meghiúsítására irányul és tulajdonképen az akaratnak kényszer alá helyezését eszközli, a 344. §. esetében pedig az erőszaknak egyenesen a megtámadott személynek teste ellen kell alkalmaztatnia; minélfogva a «rablás» csak akkor van a személy ellen erőszak által elkövetve, ha a phisikai erő egyenesen a sértett teste ellen irányoztatott és az ez által egyszersmind szabadságát illetőleg is kényszer alá helyeztetett. — Idegen ingó dolognak jogtalan eltulajdonitási czélból — habár erőszakos elvitele — ha az erőszak nem foganatosíttatott a megtámadott teste ellen, nem állapítja meg a rablást. — A 'jogtalanul" határozó jelentése a zsarolásnál. — Erőszak vagy fenyegetés? --- ... 118 79. Ha a fenyegetettek a tényállást ismervén, biztosan tudták, hogy reájuk abból, ha ellenük vádlott a kérdéses feljelentést meg is teszi, semmiféle kár nem hárulhat: zsarolás nem forog fen_. 214 91. A zsarolás vétségének befejezéséhez nem szükséges, hogy a tettes az erőszak vagy fenyegetés által elérni óhajtott, tehát czélul kitűzött vagyoni hasznot tettleg megszerezte légyen ; elegendő lévén az idézett törvényszakasz értelme szerint annak befejezéséhez az is, ha a tettes magát a kén>szeritő erőszakot vagy fenyegetés' vagyoni haszon jogtalanul szerzése czéljából tettleg használta ... 250