Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)
153 bekísérték, hanem a bekisérés alkalmával tettlegesen bántalmazták : a hivatalos hatalommali visszaélés vétségében bűnösöknek voltak kimondandók és ezen cselekményükért az emiitett büntetéssel sujtandók, végre K. István és K. Ferencz vádlottak, mint kik az egész utczai botránynak okozói voltak és B. bekisérését eredményezték, ezen cselekményükért a közrend elleni kihágásban vétkeseknek voltak kimondandók s a kiszabott büntetésre itélendök. (1888 decz. 29-én 14345. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : A kir. törvényszék Ítéletét I. r. vádlottat a vád alól felmentő részében indokainál fogva helyben hagyja. Il-od és III-ad rendű vádlottakat érdeklő részében, tekintve, hogy B. Péter I. r. vádlott maga beismeri azt, miként a szándékolt bekisértetésnek ellenszegült, s hogy e közben ő is bántalmazta a rendőröket, e szerint ezen vádlottak B. Péter bekisértetése mint volt hivatalos kötelezettségük végrehajtásában B. Péter ellenszegülése folytán ragadtatták el magukat a Btk. 473. §-ába ütköző bűncselekményre, s hogy e közben ők is bántalmaztattak, cselekményük enyhébb beszámítás alá esik s ehez képest ezen vádlottak fogházbüntetését külön-külön nyolcz napra leszállítja, ezen vádlottakra vonatkozólag azonban a Btk. 484. §-ának rendelkezéséhez képest a viselt hivatal elvesztését mondja ki. IV. és V. rendű vádlottakra vonatkozólag a kir. törvényszék ítéletét azért hagyja helyben, mert a kihallgatott tanuk vallomásával bizonyítva lett, hogy ezen vádlottak B. Pétert az utczán ostornyéllel elvertek, mi által a Kbtk. 75. §-ába ütköző közcsend elleni kihágást elkövették. (1889 márcz. 18-án 1893. sz- a-) A m. kir. Curia: B. Antal Il-od rendű vádlott fogházbüntetése hat hétre, T. János III-ad rendű vádlott fogházbüntetése pedig három hétre felemeltetik, egyebekben a másodbiróság ítélete helvbenhagyatik. Indokok: B. Péter I. r. vádlottnak felmentése tekintetében helyben volt hagyandó az alsóbb fokú bíróságok ítélete ; mert habár ezen vádlott maga is beismeri s eskü alatt kihallgatott tanuk is bizonyítják, hogy ellenszegült a bekisértetésnek; s habár vádlottnak nem állott jogában a rendőrhatósági közegek hatáskörükön belül eszközölt felhívásának ellenszegülni, azonban az ellenszegülés a hatósági közeg hivatásának gyakorolhatását