Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

138 minden erőlködése daczára tanuk által elfogatott, mi közben Fr. Károly ujját meg is harapta. Vádlott mindezeket tagadásba vette a tárgyalás során és avval védekezett, hogy ö a panaszolt alkalommal csak véletlenül sétált a Fr. Rozália háza előtt és az alkalommal indokolatlanul lett elfogva; hitelt nem éidemlő azonban ezen védekezése, hogy télnek idején i i órakor éjjel czéltalanul épen a Fr. Rozália háza előtt sétált volna, annyival kevésbé, mert a vizsgálat során elismerte, hogy bátyja őt ezen időre liszt elvitele végett megrendelte és ezen beismerését a tárgyaláson indokolatlanul visszavonta. Minthogy pedig a fentiekkel igazolt tényállás szerint cselekménye a Btk 333. §., 336. § 7. és 69 §. 2. bekezdésébe ütköző lopás bűntettében való segédkezést megállapítja, őt tekintettel a Btk. 66. §-ának rendelkezésére, a lopás vétségében mint bűnsegédet vétkesnek kimondani és a Btk. 66., 72., 340. és 341. § ának megfelelőleg, tekintettel fiatal korára, büntetlen előéletére és azon körülményre, hogy kár fel sem merült, mint enyhítő körülményekre, az ítélet rendelkező részében jelzett enyhébb fogházbüntetés mértékével sújtani kellett. A mellékbüntetés kiszabásának mellőzése a Btk. 54. §-ában leli indokolását. (1888 szept. 17-én 7414. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla : Az elsőbiróság Ítéletét azzal a helyesbítéssel, hogy Vr. Pál vádlottat a Btk. 333. § ába ütköző s a 336. §-a 7-ik pontja szerint minősülő lopás bűntettének, a Btk. 69. §-a 2-ik bekezdése szerinti részességében, bünsegédi minőségben, a Btk. 66. §-ára alapítva, mint vétségben mondja ki vétkesnek, elfogadott indokolásán felül még azért is helyben hagyja, mert Vr. István szökésben levő vádlott társa vizsgálat alatt önmagát is terhelő vallomásában határozottan kijelentette, hogy öcscse Vr. Pál tényleg átvette ő tőle a gazdájától ellopottnak tudott lisztet s azt a lakásból kivivén, a tulajdonos birtokából való elidegenítést cselekvőségével előmozdította. (1889. évi márcz. 27-én 42099. sz. a.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy Vr. István szolgálatadójától eltulajdonítani szándékolt lisztet a ház udvarában a műhely ajtaja mellé tette le, tehát oly helyre, mely szolgálatadójának tu-