Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

125 mint vis absoluta, a Btk. egész területén, tehát annak 344. és 350. §-aiban is azon értelemben vett azonosságát, hogy a hol a törvény szövege vagy a rendelkezésnek természete annak tágitó vagy megszorító értelmet nem ad : az erőszak mindenütt ugyanazon béltartalommal bir ; tekintve ezen most emiitett tényezőnek, mint fentebb kifejtett, ugy a zsarolás, valamint a rablás esetében a cselekmények természete szerint szükségszerüleg személy elleni irányzatát akként, hogy a támadó cselekvőségnek a zsarolásban közvetve vagy közvetlenül, de mindkét esetben a személy ellen, ennek szabad akarata megvalósítása ellen, a rablásban pedig mindig közvetlenül, de mindig a személy ellen kell irányozva lennie; tekintve a fenforgó esetben az idegen ingó dolognak egyenesen a tettes és fegyveresei által foganatosított elvitelét: az eljárás tárgyát képező büntetendő cselekményt az esetben, ha a zsarolás és a rablás közötti jellemző különbség egyik részen a kényszeritett átadás, másik részen az elvétel által lenne megállapítva, a többi elem találkozván, rablásnak kellene minősíteni ; tekintve azonban, hogy a rokon természetű e két cselekmény között a jellemző különbséget nem az elvétel, illetőleg az átadás, hanem a mindkét cselekményben közös személy elleni erőszaknak mindegyik cselekményre vonatkozólag különböző irányzata állapítja meg; tekintve nevezetesen, hogy míg a 350. §. esetében az erőszak a megtámadott személy szabad akaratának meghiúsítására irányul és tulajdonképen az akaratnak kényszer alá helyezését eszközli, addig a 344. §. esetében az erőszaknak egyenesen a megtámadott személynek teste ellen kell alkalmaztatnia: minélfogva a «rablás» csak akkor van a személy elleni erőszak által elkövetve, ha a physikai erő egyenesen a sértett teste ellen iránvoztatott és az ez által egyszersmind szabadságát illetőleg is kényszer alá helyeztetett ; tekintve ennek folytán, hogy az idegen ingó dolognak jogtalan eltulajdonitási czélból •— habár erőszakos elvitele — ha az erőszak nem a megtámadottnak teste ellen foganatosíttatott, nem állapítja meg a rablást ;