Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

120 járásbíróságnál 1887 évi november hó 12 én előterjesztett pana­szára teljesített vizsgálat által megállapított tényállást, a mely szerint vádlott V. M. 1886 márczius 4-én vasvillákkal ellátott 8 egyén élén nevezett B. V. házának udvarába annak beleegye­zése nélkül, sőt egyenesen tiltakozása ellenére behatolva , az időközben eltávozott házigazda nejének B. A.-nak ujabbi szóbeli tiltakozása daczára az udvarban létezett két ól közül az egyiket szétbontották s azt szétbontott állapotban hatalmukba véve, W. tulajdona gyanánt ennek lakására szállították ; tekintve továbbá, hogy ugyancsak a vizsgálat adatai szerint vádlott W. M. 1886 november 24 én R. I. és S. J. cselédeivel s P. M. napszámossal ujabban bement B. V. házának udvarába s a házigazda J. nevü fiának tiltakozása ellenére ama másik ólat is, a melyet az első foglalás alkalmával ott hagyott, hatal­mába vette és tulajdona gyanánt elszállíttatta; tekintve vádlott azon védekezését, hogy ö azért vite el a két ólat, mert azokat özv. B. A., a ki egyébiránt a cselekmény elkövetésekor már B. V. neje volt, első férjének halála után ennek tartozása törlesztéséül neki — vádlottnak —• átengedte, s hogy ő ennélfogva jogosítva volt azon két ólat tulajdonául tekinteni, azt physikai erő használatával is birtokába venni és mint tulajdonát elszállítani ; tekintve, hogy W. M.-nének fentebb körülirt ezen kétrend­beli cselekményét nemcsak a kir. ügyész vádjának tárgyává tette, hanem sértett B. V. is fentartotta azok miatt emelt panaszát; tekintve vádlott védekezésével szemben a Btk. 350. §-át, mely szerint a zsarolás vétségét követi el az, a ki azon czélból, hogy magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerez­zen, valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel valaminek cselekvésére, eltűrésére, vagy elhagyására kényszerit s különösen tekintve az idézett szakaszban használt ezen kitételt 'jog­talanul vagyoni hasznot szerezzem, mely a törvényjavaslat ezen kitétele helyett jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, vagyis a minősítő «jogtalan helyett", az adverbium : jogtalanul elfogadá­sával vétetett be a törvénybe, azonnal szembe ötlik, hogy ezen módosítással a szerzési mód jogtalansága tétetett a zsarolás kri­teriumjává, míg ellenben a törvényjavaslat a szerzett haszon

Next

/
Oldalképek
Tartalom