Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)
112 a házat átvette, s hogy reá azon benyomást tette első- és másodrendű alpereseknek viselkedése, mikor az általa elejbök terjesztett irást (a leltárt) aláírták, s midőn másnap nála megjelentek, hogy ök azon hitben voltak, miszerint az írásba foglalt egyez séget írták alá, továbbá G. András azon vallomása, hogy midőn másodrendű alperes értesült, hogy felperes a házat 2500 frton átvette, a jegyző által felvett irást szó nélkül aláirta, mert ugyanezen tanúnak azon vallomása, hogy midőn ő a feleket a kézadásra felhívta, első- és másodrendű alperes is kijelentették, hogy az felesleges, mert ők ugy is aláírták magukat, szavukat állják és azt megtartják, végre S. Vida azon vallomása, hogy első- és másodrendű alperesek kijelentették: amost készen vagyunkx, «most kiegyeztünk*, azon következtetést engedi másodrendű alperes cselekedeteiből levonni, hogy a szóbeli szerződést ő is elfogadta. A szóbeli szerződés megkötését ekként a törvényszék beigazoltnak találván, felperes keresetének helyt adott ; mert egyébként is az alperesileg előterjesztett kérelem mint viszonkereset sem állhat meg, miután a kereset szóbeli szerződés érvényességének megállapítására, a tulajdonjogra, az alperesi ellenirati kérelem pedig birtokközösség megszüntetésére van irányozva, s miután a birtokközösség megszüntetésének kérdésében a perbe nem vont S. Vida meghallgatása nélkül intézkedni nem lehetne. (1887. évi deczember hó 14-én 5419. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. itélő tábla a kir. törvényszék ítéletének alpereseket viszonkeresetükkel elutasító részét helybenhagyja ; az ítéletnek egyéb részét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok : Felperes keresetében azt adja elő, hogy a néhai S. Mátyás hagyatéka tekintetében az egyezség közte s a többi osztályos testvérek között akként jött létre, hogy a hagyatékot felperes 2500 frt értékben átveszi s a többi örököst készpénzzel kielégíti, a mely osztályegyezségnek irásba leendő foglalására a községi jegyzőt felkérték. E szerint kétségtelen, hogy az osztályos testvérek az egyezségnek írásban leendő foglalásában állapodván meg, minthogy általánosan elfogadott jogszabály az, hogy ha a felek írásbeli szerződés kötésében egyeztek meg, az a felek aláírása előtt megkötöttnek nem tekintethetik; a felperes részé-